Asztaltársaságok (Pesti alakok 4.)

Bevezető - miért éppen az asztaltársaságokról szól ez a könyv? A gasztronómia, ennek kialakulása és története hosszú idő óta foglalkoztat, részben ezért is választottam a saját bemutatásomra, munkám megnevezésére a ,,gasztronomus" jelzőt, mely ugyan nem szerepel a magyar foglalkozások jegyzékében, de jól jellemzi az engem érdeklő hatalmas kultúrtörténeti terület tartalmát. Régóta meggyőződésem ugyanis, hogy a gasztronómia az emberi kapcsolatok, közösségek fő területe, ahol az emberek találkozásai, beszélgetései sokszor a fehér asztal mellett zajlanak, és ezáltal az ételek - szakácsok, éttermek, körülmények stb. - is jelentős szerepet kapnak a találkozásokban. A lényege azonban a kedvelt emberekkel, a ,,hasonszőrűekkel" együtt töltött idő, kellemes és tartalmas beszélgetések, véleménycserék. Például miért pont a ,,gasztronómia" kerül ismét terítékre, mikor az utóbbi években olyan könyváradat öntötte el a boltokat és az olvasókat, ami már erős túlzás. Nos, a jóból sohasem elég - lehetne a vulgáris magyarázat -, tehát a téma elvisel bármilyen mennyiségű újabb kiadványt. Hiszen enni is naponta háromszor szoktunk! A könyvből azonban - remélem - kiderül, hogy itt a már-már közhelynek számító gasztronómia fogalmának tisztázására, a részterületek bemutatására is vállalkoztam. Én ugyanis - francia és angol gasztronómok és filozófusok tanai alapján - sokkal szélesebben értelmezem a jelenséget, mint amit általában belegondolnak és beleértenek az emberek.