Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Az Oktatási Minisztérium 1956-os középiskolai segédkönyv elkészítésére kiírt pályázatára adta be az intézet az alábbi munkát, amelyben a forradalom és az azt követő megtorlás elemző bemutatása mellett számos forrás és visszaemlékezés található. A szövegben előforduló személyekről rövid életrajz, a fontosabb fogalmakról magyarázó szócikk, ahol szükséges, táblázat áll az olvasó rendelkezésére. Részlet a segédkönyv 3. fejezetéből [...] A magyarországi események híre azonnal szétterjedt a világban. A felkelés világeseménnyé vált, a nyugati lapok címoldalára, a hírek élére került, egy csapásra az ellenkezőjébe fordítva át az országról korábban kialakult kedvezőtlen képet. Az antisztálinista, össznépi szabadságharc a vasfüggönyön túli országok közvéleményének csodálatát váltotta ki. Ez azt az illúziót keltette az erről a nyugati rádióadásokból értesülő magyar társadalomban, hogy a demokratikus országok politikáját lakosságuk érzelmi fogantatású akarata fogja meghatározni. De a forradalom híre a kommunista hatalmak tájékoztatási monopóliuma ellenére eljutott a szomszédos országokba is, ahol nemcsak a magyar kisebbség körében talált kedvező fogadtatásra. Október 23-án a román szervek még meg tudták akadályozni, hogy a szegedi MEFESZ küldöttei találkozzanak a temesvári egyetemistákkal, de a kolozsvári képzőművészeti főiskolásoknak a magyarországi események hírére tömegessé növő diákgyűlését már nem sikerült időben feloszlatni. Az elfogadott pontok radikalizmusa ugyan a magyarországi követelések mögött maradt, ám az igény az orosz és román nyelv oktatásának fakultatívvá tételére és az egyetemi autonómia bevezetésére így is a forradalmi hullám átterjedésének rémétől megrettent hatalom brutális reakcióját váltotta ki.