Az Agyagbiblia

Róma. Egy idős férfi a Szent Péter bazilikába megy és a gyóntatópapnak elmondja, hogy meg fog ölni egy férfit. Egy régészkonferencián rendkívüli bejelentést tesz egy fiatal iraki régésznő: megtalálták Irakban az Agyagbibliát, pontosabban két agyagtáblát, amely még Ábrahám idejében készült. Az igazi szenzációt - amelynek régészeti és vallási jelentősége óriási lenne - az jelentené, ha nemzetközi tudósok részvételével feltárnák a teljes leletet. A terv nagy ellenállásba ütközik, valójában csak Yves Picot, francia régész érdeklődik és ajánlja fel anyagi és szakmai segítségét. Irak. Alfred Tannenberg, a táblák megtalálója sötét titkot őriz immár fél évszázada. Barátai, akik mind befolyásos üzletemberek részesei a titoknak, mások azonban évtizedek óta táplált bosszúvágyuktól vezérelve, keresik őt. Az amerikaiak hamarosan megtámadják Irakot. A katonailag fenyegetett ország homoksivatágában elszántan dolgoznak a régészek, nem sejtve, hogy a tudományos kutatás álcája alatt nem egy beépített, titkos megbízatású ügynök lapul. Vajon előkerül-e a sokak által várt, remélt Agyagbiblia? A nemzetközi műkincs maffia elszántsága vagy a személyes bosszú esküje az erősebb? Az izgalmas, sokszor kegyetlen eseménysorozat szereplői között nehéz megkülönböztetni a jókat és a rosszakat, háborús áldozatok és bűnösök, megtévesztett gyermekek, hazugságra épülő családi kapcsolatok szövik át a történetet. A könyv olvasása olyan, mint egy izgalmas utazás térben és időben: bejárjuk a történettel például Madridot, Rómát és Irakot. Történelmi időkbe követjük a szereplőket: Ábrahám háromezer évvel ezelőtti világába, vagy a II. világháború koncentrációs táboraiba. Julia Navarro ezzel a regényével méltán került az elmúlt évek legnépszerűbb történelmi krimi íróinak élvonalába.