Az Anjou-ház nyomában (SZERKESZTŐ Szabó József) - (Saját képpel!)

FÜLSZÖVEG Dümmerth Dezső új könyve bizonyos vonatkozásban folytatása Az Árpádok nyomában c. kötetnek. Az Árpád-ház kihalása után az Anjou-dinasztia egyik ága került Magyarország trónjára, s két nemzedéken át szilárdan kézben is tartotta, megerősítve a feudális pártharcokban kimerült országot. A szerző ebben a kötetben a francia eredetű dinasztia útját követi Szent Lajos király Párizsától, Anjou, Maine és Provence tartományokon át Szicília és Nápoly, tehát az akkori Két Szicília királyság trónjáig, majd a Magyarországra került ág sorsán keresztül Lengyelországig. Műve az esemény- és művelődéstörténet, és ezenkívül még több tudományág eredményeinek sikerült esszé-ötvözete, amelyet a téma érdekességén túl - mint minden esszét - a szerző önálló látásmódja tesz különösen izgalmassá és vonzóvá. Olvasás közben pedig rövidesen rájövünk arra, hogy a kötet nemcsak az Anjou-ház fordulatokban bővelkedő történetével ismertet meg, hanem a középkornak a gótikus stílus uralmát megteremtő századaival is, egyben pedig rávilágít arra, hogy az Anjou-kori Magyarország nemcsak hogy szerves része volt az akkori Európa politikai életének, de jelentős mértékben hatott más országok történetére is. Dümmerth Dezső 1925-ben született Budapesten. Itt végezte tanulmányait is: 1943-ban szerzett bölcsészetdoktori diplomát a magyar és egyetemes történet, valamint a művészettörténet tárgyköréből. 1945-től tisztviselő a bölcsészet-kari dékáni hivatalban, 1949-től az Egyetemi Könyvtár munkatársa. Írói működése 1950-ben indult az irodalom, festészet és zene területét érintő esszékel: Oscar Wilde, Mozart, Leonardo, Degas, Rilke, Schubert, Beethoven. Pályája új szakaszát jelentette, mikor a hatvanas évek elejétől akadémiai és egyetemi kiadványokban saját forráskutatásainak eredményeit publikálta, elsősorban a művelődéstörténet köréből. A fontosabbak közül: Herder jóslata és forrásai, Történetkutatás és nyelvkérdés, Álmos fejedelem mítosza és valósága; Kazinczy köre és az 1811-12. évi országgyűlés; A magyar fejedelemség keletkezése és eszmevilága; Mária Terézia és a magyar nemesség; Az Egyetemi Könyvtár gyűjteményének keletkezése 1561-1635, és állományának alapjai. Esztétikai, irodalomtörténeti vonatkozású tanulmányai: Schiller és a formaszépség eszméje; A Csokonai-probléma. Első önálló kötete: Pest város társadalma 1686-1696. c. könyve. Vissza TARTALOM Az olvasóhoz 11 Európai örökségek és a Capet-dinasztia kialakulása 13 Az ifjú Anjou Károly Szent Lajos király árnyékában 13 A francia király 21 Anjou régi grófjai 31 A kereszt és a kard 41 A pápai hatalom a kereszt és a kard hátterében 48 A francia király kereszteshadjáratai és az eretnekek 54 Provence 61 A francia királyi udvar 64 Szellemi zsonglőrök és világi fejedelmek 69 A ragyogó szegénység 69 A szerelem purifikációja 73 Isten zsonglőrje: Assisi Szent Ferenc 82 A pápaság mint világi fejedelemség és az inkvizíció 87 Anjou Károly mint kereszteslovag és Provence grófja 96 A lovagkirály 102 Párizs "az új Athén": a misztikum természetrajz és az emberi forma eszméje 106 I. Károly Nápoly és Szicília trónján 123 Itália meghódítása felé 123 Róma és Nápoly elfoglalása 130 A nápolyi királyi udvar 141 I. Károly király világpolitikai irányvonalai 148 "Népfelség" és személyiség 154 A ferencesek és Fiore-i Joachim árnyéka 157 Egyensúly-politika Szicília elvesztéséig 164 II. Károly nápolyi király kora és a pápai politika 174 Küzdelmek Szicília körül 174 II. Károly és a remete-pápa: V. Celesztin 182 IV. Fülöp francia és IV. László magyar király 192 "Földnélküli" Endre magyar herceg és az Anjou-ház 196 Martell Károly salernoi herceg 198 Anjou Szent Lajos, Toulouse püspöke 202 VIII. Bonifác pápa a hatalom ormán 216 Károly Róbert Magyarország földjére lép 220 VIII. Bonifác pápa bukása 234 II. Károly utolsó évei és unokájának trónfoglalása Magyarországon 237 A kettéváló Anjou-politika: nápolyi és magyar ág 245 Károly Róbert három arca 245 Az ifjú idegen 250 Nápolyi Róbert, a zsonglőr vazallus 253 Károly Róbert helyreállítja a magyar királyságot 264 A magyar királyi udvar 277 A kettévált Anjou-politika és Európa 280 Árpádházi Mária anyakirályné halála és hagyatéka 283 "Magyarországi Klemencia", Franciaország királynéja 284 Diplomácia, hadviselés Nápolyban és Magyarországon 290 Joachim árnyéka újból megjelenik 296 Az Anjou-ház és az egyéni törekvések 302 A belső és külső világ szakadása 302 Szent Margit és Szent Lajos püspök emléke 307 A személyiség fejlődése és Róbert, a mecénás-király 310 Az új ember-ábrázolás kezdetei és Magyarország 329 Károly Róbert harmadik arca 339 Nápoly és Magyarország szövetsége 348 A sorstragédiák: Endre az áldozat, Johanna a gyilkos, Lajos a bosszúálló 364 A második magyar Anjou-király eszményei 364 Lajos első hadjáratai 372 Endre sorsa Nápolyban 375 Lajos király Európa színterére lép 389 A bosszú 404 Lajos második itáliai hadjárata 407 "Róma ura" 414 Nagy Lajos magyar és lengyel király 420 Nagy Lajos és jelzője 420 Leszámolás Szerbiával és Velencével 423 IV. Károly német-római császár és Nagy Lajos a pápai politika tükrében 427 Nagy Lajos és IV. Károly császár viszonya a szomszédság tükrében 436 Nagy Lajos király és udvara. A budavári szobrok 443 A személyes varázs 451 A magyar királyság kiterjeszkedése 455 Egyetemi oktatás és vallási kultúra Magyarországon 455 A latin egyház mint "magyar vallás" Délkelet-Európában 464 A magyar királyeszme és az "aranybulla" továbbfejlődése 471 Lengyelország királysága 477 Lajos utódlási problémái 479 A sorsok betelnek 484 Petrarca 484 Johanna és Nagy Lajos 487 A magyar királyeszme megtörése 492 Kis Károly és Nagy Lajos özvegye 499 Mária 502 Hedvig 506 Nápolyi László és az újfajta Róma-eszme sorsa 511 A budavári kerub 527 Irodalmi tájékoztató 531