Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei

Fülszöveg A szerző részletesen elemzi a legkorábbi magyar szövegemlékcsoportot: a Halotti Beszédet és Könyörgést, a Königsbergi Töredéket és Szalagjait, az Ómagyar Mária-Siralmat és a Gyulafehérvári Sorokat. Tárgyalja művelődéstörténeti problematikájukat, keletkezésüknek az eddigi felfogástól eltérő korábbi idejét (XII-XIII. század), keletkezésük körülményeit, rendeltetésüket, műfaji vonatkozásaikat, az eredeti latin szövegekhez való viszonyukat. Helyreigazítja az eddigi szövegközlések filológiai hiányosságait, pótolja a bizonyosan vagy valószínűséggel kiegészíthető szövegrészeket, megadja az egyes szövegegységek fonetikai-fonológiai szempontú olvasatát, a szó szerinti és a mai magyarra áttett értelmezéseit. Megállapításait részletes magyarázatokkal támasztja alá mind a hangállapot, mind a morfematikai alkat, mind a szövegszerkesztés és stiláris vonásai szempontjából. Elemzi a latinból való szövegfordítások, ill. szövegáttételek kérdéseit, a magyar szövegekbe került latinizmusok mellett az eredeti, magyaros vonások sajátosságait, tekintettel a régi magyar ritmikus próza és verselés szabályszerűségeire. A szerző fejtegetéseiből nemcsak az ómagyar nyelv és hátterében a régi magyar szellemi műveltség bontakozik ki, hanem a tárgyalt emlékeket megelőző idők, az ősmagyar kor eddig behatóbban még alig elemzett nyelvállapotára vonatkozóan is számos fontos utalást találunk művében. Vissza Tartalom Előszó 7 Bevezető megjegyzések 9 Általános észrevételek a szövegek jellegéről 19 A legkorábbi magyar szövegemlékek fényképei 32 A szövegek 33 A fénymásolatok 33 A Königsbergi Töredék Szalagjainak betű szerinti szövege 36 Az olvasatok 44 A Halotti Beszéd és Könyörgés 47 A Königsbergi Töredék és Szalagjai 49 Az Ómagyar Mária-Siralom 52 A Gyulafehérvári Sorok 53 Az értelmezések 54 A Halotti Beszéd és Könyörgés 55 A Königsbergi Töredék és Szalagjai 57 Az Ómagyar Mária-Siralom 60 A Gyulafehérvári Sorok 62 A hangállapot 63 A szótag- és hangsúlyviszonyok 63 A mássalhangzó-olvasatok problematikája 69 A magánhangzó-olvasatok problematikája 89 A morfémák állapota 122 A tőmorfémák és a morfémakapcsolatok 122 A magyar tőrendszer jellege és előzményei 122 A teljes tövek általános sajátosságai 124 A teljes tövek különleges típusai 134 A csonka tövek 157 A csonkatövűséggel összefüggő morfofonetikai jelenségek 172 A toldalékmorfémák és a grammatikai segédszók 179 A szóképzés 179 A jelzés 190 A ragozás 217 A grammatikai segédszók 257 A szövegértelmezés kérdései 288 A Halotti Beszéd és Könyörgés szövegéből 290 A Königsbergi Töredék és Szalagjai szövegéből 313 Az Ómagyar Mária-Siralom szövegéből 329 A szövegalkotás és stiláris eszközei 351 Néhány általános észrevétel 351 A szövegfelépítés jellemzői 360 A szövegformálás szintje és latin előzményeihez való viszonya 360 Szövegtagolás, szövegdíszítés 362 A terminológia sajátos elemei 379 Összegzés 382 Szómutató 385 A korai magyar szövegemlékekkel foglalkozó legjelentősebb tudósok fényképei