Az Árpád-vonal

Ha valaki Magyarország második világháborús története iránt érdeklődik, a Vörös Hadsereg támadásával szemben kiépített három vonalról olvashat. A Kárpátok előhegyei között helységtámpontok láncolatából álló Hunyadi állásról, az ezeréves határon inkább csak kijelölt, de nem kiépített Szent László állásról, és az ország belseje felé futó völgyekben kiépített Árpád-vonalról, amelyik már betonépítményeket is tartalmazott. Az Árpád-vonal nem az 1944. évi nagy szovjet támadás felfogására készült, hanem az országerődítés része volt, az ezeréves határokon belül. Csak a Vörös Hadsereg közeledtével építettek ki a Kárpátok előhegyeiben még két állást, hogy az ellenség ne tudjon menetből rázárkózni a főellenállás vonalára. A 4. Ukrán Front 1944. augusztusa és októbere között három nagy hadműveletben kísérletezett a védelem áttörésével, sikertelenül. Támadása csak a 2. Ukrán Front debreceni ütközete után nyert tért, miután a magyar 1. hadsereg, a bekerítés veszélye miatt, megkezdte a visszavonulást. Magyarország 1940-ban kezdett hozzá a hegyvidékhez jól illeszkedő Árpád-vonal kiépítéséhez. A határon, azaz a hágókon védőműveket általában nem építettek. Az ország belsejébe futó folyó- és patakvölgyek, szorosok védelmére koncentráltak. Ezeket a völgyeket a határtól az ország belseje felé eső részen egy-egy völgyzárral látták el. A körkörösen védhető völgyzár alapja a sejtszerűen elrendezett körvédőképes és körvédőköteles rajállás volt, aminek központi magja a közepes tüzérség hatása ellen is biztos védelmet nyújtó bunker volt. Könyvészeti anyagok, levéltári források, szemtanúk visszaemlékezései és a csatatérkutatás eszközeivel a helyszínen felvett vázlatok, fotók bizonyítják, hogy ezt az erődrendszert csak megkerülni lehetett, de áttörni nem. Vissza TARTALOM Bevezetés 7 Csak a győztesnek hallani a szavát 11 Az elgondolás 23 Egy kis történelmi geopolitika 23 Az 1939-40-ben visszatért területek katonaföldrajza 31 Vízrajz 33 Domborzat 34 Éghajlat 36 Népesség 37 Közlekedés 38 Gazdaság 39 Az országerődítések történetéből 41 Kőfalak és tornyok 41 Falak és sáncok 42 Várak, várkastélyok, ostromgépek 44 Ágyúk, mozsarak A tűzfegyverek hatása az erődítésre 45 Bástyák és árkok 46 Az erődítés, mint tudomány 49 Az övvár-rendszer 52 Erődítés a háború gépi korszakában 54 Tábori erődítések az első világháborúban 58 Államerődítések a két világháború között Európában 60 Elképzelések az 1939-40-ben visszatért országrészek védelmére 65 A magyar határerődítés szükségessége 67 Az Árpád-vonal működésének elméleti alapjai 76 Az építkezés szervezetei 82 Az építkezést mozgósított műszaki századok kezdték 82 Az erődítési parancsnokság 103 Az erődítési kirendeltségek 116 Az építés 127 Az erődítés mozzanatai 127 A Székelyföld problematikája 139 Árpád-vonalból Árpád-állás 152 A völgyzárak 152 A megszálló erők 157 A "Kárpátvédelem" elgondolása 1944-re 168 Zavaros idők, 1943 vége, 1944 tavasza 168 A Hunyadi- és a Szent László-állás 170 Az események éles fordulatot vettek 175 Visszavonulás a Hunyadi-állásba 177 A román "fegyverfordítás" után 181 Visszavonulás az Árpád-vonalba 181 A Vörös Hadsereg direktivái 187 A 4. és 2. Ukrán Front támadása az Árpád-vonal ellen 189 Mind a beton, mind a lélek erős volt 197 Az 1. hadsereg parancsnokságánál 197 A 2. hegyi dandár az Árpád-vonalban 207 Az Orrozi-szoros 217 Úz-völgyi kérdőjelek 223 A gyimesi völgyzár 240 A Tölgyesi-szoros és a Maros völgye 245 A Borsai-hágó 251 Visszavonulás az Árpád-vonalból 266 Hadművészeti tapasztalatok 269 Utószó 281 Az Árpád-vonal ma 285