Az Assembler programozási nyelv

FÜLSZÖVEG Az Assembler programozási nyelvnek nincs olyan értelemben vett "hivatkozási nyelvi" változata, mint a magasabb szintű programozási nyelveknek, hanem csak az egyes géptípusokra kidolgozott, többé-kevésbé egységes szimbolikus Assembler nyelvek léteznek. Ebből a könyvből az olvasó az ESzR számítógépek Assembler programozási nyelvét sajátíthatja el, amelyik az IBM/360 és az IBM/370 gépcsaládokra is használható. A gépi utasítások felépítése a byte-orientált számítógépekben nagyfokú hasonlóságot mutat, az eltérés elsősorban abban áll, hogy bizonyos gépeknek bővebb az utasításkészlete. A gépi utasításokon kívül az IBM gépek néhány többletutasítását is felvettük. Az Assembler vezérlő makro utasítások a különféle számítógépek és vezérlőrendszerek figyelembe vételével jelentős eltérést mutatnak, mi az ESzR/DOS vezérlőrendszer utasításait vettük kiindulási alapnak. Az utolsó fejezetben - bár nem az Assembler nyelvhez tartozik - az ESzR/DOS input/output rendszerének a vázlatát és néhány legfontosabb utasítását ismertettük, tekintettel arra, hogy egy Assembler-program sem nélkülözheti az input/output utasításait. Megjegyzendő, hogy a különböző számítógépek eltérő csatornakoncepciói, a funkcionálisan különböző periferikus egységek és az alkalmazható vezérlőrendszerek (ESzR/DOS, IBM/DOS, IBM/OS, Siemens BS 100, BS 2000 stb.) inputjának és outputjának felépítése és alkalmazhatósága igen eltérő lehetőségeket tartalmaz. A könyvet kézikönyv jellegűnek állítottuk össze, úgy, hogy a szükséges utasításokra vonatkozó ismereteket egy helyen találja meg az érdeklődő. Az elméleti anyagot számos példával támasztottuk alá. Ebben a könyvben az Assembler nyelv felhasználásához szükséges alapismereteket tárgyaljuk. A programozási munka egyszerűsíthető az Assembler nyelvhez illeszthető felhasználói makró utasítások segítségével. Ezeket az Olvasó a Műszaki Könyvkiadónál a közeljövőben megjelenő külön műből ismerheti meg. Végezetül köszönetet mondok mindazoknak, akik könyvem előkészítésében segítségemre voltak, kiváltképpen Kiss György lektornak, aki lelkiismeretes munkájával nagy segítséget nyújtott a kézirat végleges formájának a kialakításához. /A szerző/ Vissza TARTALOM Előszó 11 Bevezetés 13 Az Assembler helye a szimbolikus programnyelvek családjában 13 Programozási gépi és szimbolikus nyelven 13 Az Assembler programozási nyelv lényege 16 A byte-orientált számítógépek kétcímű Assembler programozási nyelvének főbb jellemzői 21 A byte-orientált számítógépekkel kapcsolatos ismeretek 24 A mező fogalma 24 Belső jelábrázolás byte-orientált számítógépekben 26 Külső jelábrázolás 33 A helyérték fogalma 34 Konverzió különböző számrendszerek között 35 A regiszterek szerepe 43 A cím és a címzés 47 A feltételi kód 552 A Naur-féle metanyelv 56 Gyakorlatok 57 Az Assembler elemei 59 Az Assembler jelkészlete 59 Az utasítások csoportosítása 61 Az utasításmező felépítése 63 Jelölési rendszer 63 Az utasítások végrehajtási módja 64 Az utasításmező tartalma 64 Az utasítástípusok 66 Az RR típusú utasítás 66 Az RX típusú utasítás 67 Az RS típusú utasítás 67 Az SI típusú utasítás 69 Az SS típusú utasítás 69 Szimbólumok alkalmazása 70 Mnemonikus kódok 70 A szimbolikus címzés 71 A bázisregiszter és az indexregiszter használata 72 A mnemonikus kódolási utasítás operandusa 79 Közvetlen operandus 79 Közvetett operandus 80 Az utasítás írásmódja 84 Címke (Név) 84 Mnemonikus kód 84 Operandusok 86 Megjegyzés elhelyezése 86 Gyakorlatok 89 A program felépítése 90 A fontosabb Assembler utasítások 90 A program váza 90 A Start és az END utasítás 92 A helyszámláló szerepe, a ORG utasítás és a csillagcím 92 USING és DROP, a bázisregiszter kijelölése és feloldása. A bázisregiszter betöltése BALR utasítással 94 Az EOJ utasítás, a program logikai vége 99 Adatmezők kijelölése, a DS utasítás 99 Konstansok definíciója 112 Az adatkonstans 113 A címkonstans 124 Literálok 129 Az EQU utasítás 132 Gyakorlatok 13 Aritmetikai utasítások 136 Decimális aritmetika 136 Adatformátum 136 Az utasítások összefoglalása 136 Alapműveletek utasításai 138 Kiegészítő utasítások 149 Bináris aritmetika 161 Adatformátum 161 Az utasítások összefoglalása 161 Alapműveletek utasításai 164 Kiegészítő műveletek 171 Átviteli műveletek 175 Gyakorlatok 184 A vezérlőutasítások 186 A vezérlőutasítások szerepe a programban 186 Az utasítások összefoglalása 188 A vezérlőutasítások ismertetése 189 Gyakorlatok 202 Logikai utasítások 204 Általános ismeretetés 204 Az utasítások csoportosítása 204 Az utasítások részletes ismertetése 207 Logikai műveletek 207 Eltolási műveletek 216 Logikai aritmetika utasításai 221 Egyéb utasítások 223 Gyakorlatok 230 Az átviteli utasítások 231 Általános ismertetés 231 Az utasítások összefoglalása 231 Az utasítások ismertetése 232 Gyakorlatok 239 A translate utasítások 240 Általános ismertetés 240 Az utasítások részletes leírása 240 Gyakorlatok 252 Nyomtatást előkészítő utasítások 253 Általános ismertetés 253 Az utasítások részletes leírása 253 Gyakorlatok 264 A címmodosítás és az utasításmódosítás 265 Általános megjegyzések 265 A címmódosítás 265 A címmódosítás szükségessége és lényege 265 Címmódosítás indexregiszterrel 267 Címmódosítás bázisregiszterrel 270 Több címmódosítás egyidejű lebonyolítása 272 Címmódosítás indexregiszterrel és bázisregiszterrel 275 Az utasításmódosítás 276 Az utasításmódosítás lényege 276 Utasításmódosítás felülírással 277 Utasításmódosítás aritmetikai művelettel 281 Utasításmódosítás az EX utasítás segítségével 284 Gyakorlatok 287 Tizenegyedik fejezet: Szubrutinok és corutinok 288 A szubrutin és a corutin fogalma 288 A szubrutinok programozástechnikai kérdései 292 A főprogram és a szubrutin viszonya 292 Az aktivizálás és a visszatérés programozása 293 Több szubrutin alkalmazása 298 Speciális szubrutinhívások 300 Értékek átvitele külső szubrutin és főprogram között 302 Az értékek átvitele 302 Adatok átadása regiszterek segítségével 302 Adatok átadása az adatmező címének rögzítésével 303 Az ENTRY, az EXTRN utasítás és a V típusú címkonstans alkalmazása 308 A CSECT és a DSECT utasítások 310 Gyakorlatok 313 Lebegőpontos utasítások 314 A lebegőpontos szám ábrázolása 314 A lebegőpontos utasítások csoportosítása 318 Az utasítások részletes ismertetése 321 Gyakorlatok 339 Programozástechnikai kérdések 341 Általános megjegyzések 341 A numerikus adattípus megválasztása és a konverzió 341 Az adattípusok alkalmazási területe 341 A konverzió kérdése 344 A skálafaktorozás és kerekítés 345 A skálafaktorozás lényege és alkalmazása 345 Skálafaktor osztási műveletekben 346 Kerekítés 348 Programkapcsolók alkalmazása 348 A programkapcsolók szerepe 348 A programkapcsoló beállítása és lekérdezése 349 Többállású kapcsolók alkalmazása 352 Megjegyzések a vezérlőutasítások használatához és a ciklusszervezéshez 353 A vezérlőutasítások alkalmazási lehetősége 353 Több ciklus egymásbaépítése 355 Speciális vezérlések kialakítása 358 Az átvitel utasítása 360 A törlés 362 A helycsere kérdése 363 Ciklikus képtetés 365 A LA utasítás speciális lehetőségei 366 A logikai műveletek kibővítésének lehetősége 368 Táblázatos függvények kezelése 369 A kétszeres indexelés 375 A regiszterekkel kapcsolatos főbb ismeretek összefoglalása 377 A fordítást vezérlő Assembler makrók 379 Az utasítások lényege 379 Az utasítások ismertetése 379 Az IOCS input/output és a file 384 Az Assembler és az IOCS kapcsolata 384 Az input/output és az IOCS 385 A file kapcsolata az Assembler programmal 388 A szekvenciális feldolgozás IOCS makroutasításai 391 Közvetlen hozzáféréses feldolgozás IOCS makroutasítássai 395 A feldolgozók IOCS makróutasításai 399 Indeexszekvenciás feldolgozás IOCS makroutasításai 401 A feldolgozás IOCS makróutasításai 401 A fizikai IOCS makrói 404 Az input és output gépi utasításai 406 Gyakorlatok megoldása 407 Függelék 425 Segédtáblázatok 425 Assembler utasítások jegyzéke 425 Irodalom 445