Az Esti ködök kertje

Jün-ling Töoh bírónő frissen diagnosztizált betegsége következtében el fogja veszteni emlékezetét, a beszédformálás és -értés képességét, a kommunikáció lehetőségét. Úgy dönt, hogy nyugdíjba vonul, Malajziába utazik, ahol fiatalkorában hosszú időt töltött, és nekilát leírni emlékeit, ameddig még képes rá. Malajzia japán megszállásának idején a fiatal Jün-ling és nővére fogolytáborba kerültek, ahonnan csak Jün-lingnek sikerült kimenekülnie. A háború végeztével úgy döntött, hogy beváltja testvérének tett ígéretét: épít egy japánkertet. Fel is kereste Aritomót, a japán császár egykori kertészét, hogy megbízza a kert megépítésével, ő azonban nem vállalta. Helyette azt az ajánlatot tette Jün-lingnek, hogy dolgozzon nála tanoncként, tanuljon tőle, hogy aztán majd megépíthesse a saját kertjét. A történet kibontakozása során egyre több titokra derül fény Aritomo személyével kapcsolatban, s végül nyilvánvalóvá válik, hogy részt vett a háború alatt abban a titkos, Aranyliliom fedőnevű japán küldetésben, amelynek célja a megszállt területekről összerabolt kincsek elrejtése volt. Aritomo sosem beszélt erről senkinek, de titokzatos eltűnése előtt hátrahagyott egy rejtélyes térképet, amely a hozzáértő szemet nyomra vezetheti. Jün-ling úgy dönt, hogy mielőtt meghal, el kell tüntetnie a nyomokat, és újjá kell építenie Aritomo kertjét, amely kezd az enyészeté lenni mint minden más is a világon, legyen az tárgy, emlék, érzés vagy gondolat. Tan Twan Eng a malajziai Pinangban született 1972-ben. Jogot tanult Londonban, majd ügyvédként dolgozott Kuala Lumpurban, mielőtt minden idejét az írásnak szentelte. Jelenleg Fokvárosban él. 2007-ben kiadott, The Gift of Rain című első regényét több nyelvre lefordították, és jelölték a Man Booker-díjra. Az Esti ködök kertje a második regénye, a 2012-es Man Ázsiai Irodalmi Díj nyertese, a Man Booker-díj döntőse, 2013-ban elnyerte a Walter Scott-díjat történelmi regény kategóriában, 2014-ben pedig bekerült az IMPAC Dublin Nemzetközi Irodalmi Díj legjobb jelöltjei közé.