Az Európai Unió külpolitikája és a magyar-EU kapcsolatok fejlődése

FÜLSZÖVEG A globalizálódó világban az Uniónak is egyre fontosabb a sikeres külpolitikai fellépés. "Várható, hogy az integráció további fejlődése során a nemzetközi kapcsolatok szerepe növekedni, szabályozása és eszköztára gazdagodni fog. Mindez olyan időszakban történik, amikor újabb államok sora, köztük Magyarország vár a bebocsátásra. Magyarország számára az Európai Unió nemzetközi kapcsolatai több szempontból is rendkívül fontosak. Az Eu-csatlakozással szinte automatikusan megörököljük az Unió teljes külkapcsolati rendszerét: szabályait, nemzetközi megállapodásait, szervezeti tagságait, diplomáciai viszonyait. Ez a struktúra új, tekintélyes és jól működő foglalatát képezi majd a magyar külpolitikának, akár a szomszédos országokhoz fűződő viszonyról, akár az Amerikai Egyesült Államokkal folytatott kereskedelem szabályairól van szó. Fontos körülmény az is, hogy az integráció belső fejlődésének egyik igen mozgalmas időszakában kapcsolódhatunk be a közös jövő aktív formálásába." "A könyv bemutatja az Európai Uniót mint a nemzetközi jog újabb keletű és sajátos természetű alanyát. Ezután elemzi az Unió nemzetközi kapcsolatainak rendszerét, a szükséges hatáskörök eredetét és fajtáit, az integráció szintjén kötött nemzetközi megállapodások típusait és tartalmukat. Sorra veszi az Európai Unió és a világ nagy régiói közötti kapcsolatok történetét és legújabb eseményeit. Külön kitér Magyarország és az Európai integráció kapcsolatainak fejlődésre a kezdetektől egészen napjainkig. Végül áttekinti az Európai Unió nemzetközi szerepének legújabb kihívásait: a közös pénz külső képviseletének kérdéseit, a schengeni övezet nemzetközi dimenzióját, a közös külpolitika és biztonságpolitika helyzetét és az unió globális szerepvállalását. Az Európai Unió külpolitikájáról szóló könyv a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen tananyag, amely az Európai Unió Bizottságától 2001-ben elnyerte a "Jean Monnet tárgy" minősítést." (részlet a könyv Bevezetőjéből) Vissza TARTALOM Bevezető 17 Rövidítések jegyzéke 19 Az Európai Unió mint a nemzetközi jog alanya Az Európai Unió nemzetközi elismerése és diplomáciai kapcsolatai 27 Új jogalany megjelenése 27 Az integráció evolutív jellege 27 Származékos közösségi hatáskörök 29 A külkapcsolatok eszközei 30 Az Európai Közösség nemzetközi elismerése 32 Az Európai Közösség elismerésének sajátosságai 32 A nemzetközi elismerés változatai 33 A nemzetközi elismerés önkéntessége 34 Az Európai Unió képviseleti joga 35 Az Európai Unió passzív képviseleti joga 35 Az Európai Unió aktív képviseleti joga 36 Az Európai Unió jogi személyisége 38 A nemzetközi szervezet mint jogalany 38 Nemzetközi szervezetek jogi személyisége 38 A jogi személyiség tartalma 39 Az európai integrációs szervezet jogi személyisége 40 Az Európai Közösség jogi személyisége 40 Az Európai Unió jogi személyisége 42 Jogi személyiség és nemzetközi hatáskör 43 Az Európai Unió "beleértett" hatásköre 43 Az Európai Unió "vegyes" hatásköre 45 A nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő hatáskörök 47 A nemzetközi hatáskörök forrásai 47 A hatáskörök fajtái 47 Kifejezett nemzetközi hatásörök 48 A párhuzamos hatáskörök 49 Az ERTA-ügy 49 "Beleértett" hatáskörök 51 Egyéb nemzetközi hatáskörök 53 Az általános rendelkezésekre alapított hatáskör 53 A nemzetközi hatáskörök értelmezése 54 Új szereplő a nemzetközi rendszerben 57 Az Európai Unió mint nemzetközi aktor 57 Az integrációs előzmények jelentősége 57 A nemzetközi aktor az integrációelméletben 58 Az integráció meghatározásának problémája 59 A nemzetközi aktor tulajdonságai 61 Az Európai Unió hatása a külvilágra 61 A külvilág hatása az Európai Unióra 62 A nemzetközi aktor képességei 63 A nemzetközi aktor minősége 63 A nemzetközi aktivitás kritériumai 63 A nemzetközi aktor a politikai elméletekben 65 Az Európai Unió fnkciói a nemzetközi kapcsolatokban 68 Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak rendszere Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak jogalapja 73 Többoldalú szerveztek és szerződések 73 A többoldalú nemzetközi kapcsolatok jogalapja 73 A nemzetközi elismerés kérdései 74 Az Európai Unió szervezeti tagsága és képviselete 75 A kétoldalú nemzetközi kapcsolatok jogalapja 76 Csatlakozás és társulás 76 A közös kereskedelempolitikán alapuló külkapcsolatok 77 Az általános rendelkezéseken alapuló külkapcsolatok 78 A kooperációs megállapodások problémája 78 Az EK-Kanada megállapodás precedense 79 Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak fő eszközei 81 A közös kereskedelempolitika külpolitikai funkciói 81 A közös kereskedelempolitika hiányosságai 81 A közös kereskedelempolitika mint politikai szankciók eszköze 82 A közös kereskedelempolitika mint külpolitikai eszköz 84 Az Európai Unió nemzetközi hatása egyes gazdasági ágazatokban 85 A gépkocsiipar példája 85 Az energiaügyek a külkapcsolatokban 86 A közös agrárpolitika nemzetközi hatásai 87 A vegyes megállapodások 87 A vegyes megállapodások elterjedése 87 A vegyes megállapodások típusai 88 Vegyes megállapodások kötése 90 Az Európai Unió nemzetközi megállapodásainak eljárási szabályai 92 Az eljárási szabályok megújítása 92 A nemzetközi tárgyalások menete 93 A tárgyalások előkészítése 93 A tárgyalások lefolytatása 93 A megállapodások megkötése és jóvhagyása 94 A Tanács tevékenysége 94 Az Európai Parlament és az Európai Bíróság közreműködése 96 Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak felépítése 98 Társulási (preferenciális) kapcsolatok 98 Dél-európai országok 98 Európán kívüli mediterrán országok 99 A Loméi Megállapodás 99 Az Európai Gazdasági Térség 100 Közép- és kelet-európai társult országok 101 A közös kereskedelempolitikára épülő kapcsolatok 102 Nem társult fejlődő országok 102 Normalizált viszony a volt "állami kereskedelmű" országokkal 103 Európán kívüli OECD-országok 103 "Állami kereskedelmű" országok 104 Az Európai Unió külkapcsolatainak fejlődési szakaszai 105 Magyarország és az Európai Unió kapcsolatainak fejlődése Az Európai Közösség elismerésének fokozatai 111 Az elismerés első lépései (1968-1971) 111 A KGST korlátai 111 Az "integrációs minimum" kérdése 111 Technikai megállapodások az agrárágazatban 112 Multilaterális kapcsolatok az Európai Közösséggel az 1970-es években 113 Magyarország csatlakozása a GATT-hoz 113 Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet 115 Az Európai Közösség és a KGST közeledése 115 Ágazati megállapodások (1978-1981) 118 Acélmegállapodás 118 Textilmegállapdás 118 Juh- és kecskemegállapdás 119 A magyar-EK viszony rendezésétől a társulásig 120 A magyar-EK viszony normalizálása (1981-1989) 120 Kísérletek a kapcsolatok rendezésére 120 A viszony normalizálásának lépései 121 A kereskedelmi és együttműködési megállapodás 122 A rendszerváltás hatása (1989-1991) 124 A PHARE-program 124 A társulási megállapodás 125 A társulás kereskedelmi rendelkezései 127 A magyar társulási megállapodás helye az Európai Unió külkapcsolati rendszerében 129 A társulási szerződések harmadik nemzedéke 129 Mihez mérjük a magyar társulás értékét? 129 A társulási megállapodások osztályozása 130 Az "európai" és a mediterrán társulás hasonlósága 131 Az "európai" és a mediterrán társulási modell egybevetése 133 Az ipari termékek szabad kereskedelme 133 A mezőgazdasági koncessziók 135 Védőintézkedések 136 A gazdasági fejlődés elősegítése 137 A munkaerő bebocsátása 140 Intézmények 141 Evolutív jelleg 142 Az "európai és a mediterrán társulás összehasonlításának mérlege 144 Azonos vagy hasonló elemek 144 A mediterrán modell előnyei 144 Az "európai" társulás többlete 145 Magyarország úton az Európai Uniós tagság felé 147 Az Európai Unió bővítésének kezdetei (1991-1995) 147 Az Euórpai Unió készségének kinyilvánítása 147 A "koppenhágai kritériumok" 148 A tagjelöltek kiválasztása 150 A csatlakozási tárgyalások előkészítése (1996-1998) 151 Kérdőív és országvélemények 151 Az "Agenda 2000" 153 A csatlakozási folyamat elindítása 154 Új tagállamok fogadásának előfeltételei az Európai Unióban 155 A bővítés finanszírozása 155 Az "első kör" kiválasztása 156 Intézményi és döntéshozatali kérdések 158 Az Európai Unió kapcsolatai egyes régiókkal Az Európai Gazdasági Térség 163 A szabad kereskedelem újjászületése Európában 163 Vámunió és szabad kereskedelem 163 Szaporodó szabad kereskedelmi szerződések 165 Az integrációs térség kiterjesztése 168 Az Európai Gazdasági Térség kialakulása 169 Politikai előzmények és tilalmak 169 Az Európai Gazdasági Térség mint sajátos konfiguráció 170 Az Európai Gazdasági Térség mint új integrációs fokozat 171 Az Európai Unió keleti és déli szomszédai 174 Közép- és Kelet-Európa 174 A viszony normalizálása 174 Társulási megállapodások kötése 177 Az Európai Unió keleti bővítése 178 A mediterrán preferenciális övezet 182 A globális mediterrán politika kibontakozása 182 A társulások első nemzedéke 184 A "barcelonai folyamat" 185 Az Európai Unió és a fejlődő világ 188 A fejlődő világ az Európai Unió külkapcsolati rendszerében 188 A kapcsolatok fokozatai 188 A fejlődő országok osztályozása 189 A fejlesztési politika korlátai és új megfogalmazása 190 Kapcsolatok egyes fejlődő régiókkal 192 A Loméi Konvenció 192 Ázsiai országok 194 Latin-amerikai országok 196 A transzatlanti és csendes-óceáni kapcsolatok 199 Az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok kapcsolatai 199 Az Európai Unió és az USA különleges viszonya 199 Az EU-USA kapcsolatok a hidegháború idején 201 A bipolaritás utáni helyzet 203 Megújuló transzatlanti viszony 205 Az Európai Unió kapcsolódása a csendes-óceáni térséghez 207 Az Európai Unió és Japán viszonya 207 Új regionalizmus a csendes-óceáni térségben 210 Regionális kezdeményezések és az Európai Unió 212 Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak új dimenziói Az Európai Unió nemzetközi hatáskörének fejleményei 219 Az Európai Unió jogi személyiségének problémája 219 A maastrichti Európai Uniós Szerződés hiányosságai 219 Újabb hatásköri konfliktusok az EU, az EK és a tagállamok között 220 Kísérletek az Európai Unió jogi személyiségének meghatározására 222 Az integráció differenciálásának nemzetközi vonatkozásai 224 A "megerősített együttműködés" nemzetközi dimenziói 224 A hatáskörök "transzpozíciós" megállapítása 225 A "vegyes közösségi hatáskör" megjelenése 227 Az Európai Unió külpolitikája 230 A közös kül- és biztonságpolitika 230 "Gazdasági óriás - politikai törpe" 230 A külpolitikai együttműködés lépcsőfokai 231 A közös kül- és biztonságpolitika működése 234 A közös kül- és biztonságpolitika eszközei 236 A közös külpolitika katonai aspektusai 238 A biztonságpolitika jelentősége a közös külpolitika szempontjából 238 A Nyugat-európai Unió 239 Szervezeti divergencia az Európai Unió és a NATO között 242 Új biztonságpolitikai erőtér 2001. szeptember 11. után 243 Az Európai Unió külkapcsolatainak újabb területei 246 A Gazdasági és Monetáris Unió megjelenése a külkapcsolatokban 246 A Gazdasági és Monetáris Unió nemzetközi dimenziói 246 A Gazdasági és Monetáris Unió megjelenítésének módozatai a nemzetközi színtéren 247 Az euró-övetez nemzetközi képviselete 249 A schengeni együttműködés külső dimenziója 250 A schengeni együttműködés tartalma és résztvevői 250 A schengeni Konvenció végrehajtása 251 Norvégia és Izland együttműködése a schengeni övezettel 254 Az Európai Unió keleti bővítésének hatása a shcengeni együttműködésre 256 Az Európai Unió új szomszédai és a magyar külpolitika átalakulása 258 Új szomszédok, új szomszédságpolitika 258 A bővülő Európai Unió szomszédai 258 Oroszország, a FÁK és Balkán stabilizálása 260 Az európai-mediterrán makrorégi kialakulása 264 Magyarország külpolitikájának új dimenziói 269 Betagozódás az Európai Unió külkapcsolatai rendszerébe 269 Várható szervezeti és hatásköri változások 270 Átalakuló külpolitikai mozgástér 272 Függelék (Az Európai Unió nemzetközi kapcsolatainak dokumentumai) EU-Magyarország, Európai Megállapodás 277 EU-EFTA, Megállapodás az Európai Gazdasági Térségről (részletek) 296 EU-Közép- és Kelet-Európa Stabilizációs és társulási megállapodás (részletek) 307 Az Európai Unió Ororszországra vonatkozó közös stratégiája 321 EU-Orosz Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (részletek) 344 EU-Mediterrán régió Barcelonai nyilatkozat 354 Euro-mediterrán megállapodás (részletek) 384 Eu-AkCs-országok Partnerségi megállapodás (részletek) 398 EU-USA Transzatlanti Nyilatkozat az EK és az Egyesült Államok közti kapcsolatokról, 1990 420 Az Új Transzatlanti Cselekvési Program 426 Eu-Latin-Amerika Gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (részletek) 437 EU-Ázsia Közös nyilatkozat az Európai Közösség és tagállamai, valamint Japán viszonyáról 443 Az EU Kínával kapcsolatos stratégiája 449 Elnökségi beszámoló az Ázsia-Európa Találkozóról 484 Statisztikai táblázatok 495 Tárgymutató 503 Angol nyelvű szakkifejezések 509 Irodalom 513