Az álmaim nálad laknak

"...Csak ültél mellettem, térdedre könyöklő, görnyedt testeden játszott az őszi langyos napfény. Hunyorogva néztél rám, bántotta a szemedet ez a nagy fényesség. Mosolyogva fogadtad minden vallomásomat, büszkén szívtad magadba az életemet, és egyre inkább erősödött benned a tudat, hogy mindenki érted él."(Soha) "...nem Te hiányzol, hanem a lelkem egy darabja. Fél darabban kong bennem, toporzékol, rohanna, menne, társát keresve futna..." (Összetartozás) ". ..elveszve karjaidban, bújnék beléd szívesen. Tested melegében megnyugodna a lelkem, kényelmesen elnyújtózva oltanád ki vadságomat. Így tölteném fel sejtjeidet azzal a szeretettel, melyet elmondani már nem tudok. Bejárnám összes porcikádat, végigsimítva lelkedet, megköszönve, hogy itt lehetek, hogy élvezhetem a végtelen idők szeretetét." (Elveszve)