A KönyvKereső szolgáltatás csak regisztrált ügyfeleink számára elérhető.
Hogy igénybe tudja venni, kérjük, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon.
Beatrix királyné csodás arany nyakláncot kap ajándékba honfitársától, Galeotto Marziótól, ami felkelti Mátyás érdeklodését. Az ékszert ugyanis - állítólag - az Érces nevu patakban találta egy orvhorgász.
"Anjou Károly idején a környékbeli hegyekben aranyat bányásztak. Buzogány persze nem tartozott a bányavárosok közé, az Érces patak völgyében pár házacskából álló, jelentéktelen falu volt. Ám tudják-e - intézte Mátyás a szavait tömegekké vizionált hallgatóságához, amely jelenleg az érdektelen királynén, a kamasznyi hercegen és néhány léhuto udvari emberen kívül senki másból nem állott -, honnan nyerte nevét a településen is átfolyó patakocska? Úgy van - bólintott, amikor János herceg szóra nyitotta a száját. - Az ércben gazdag hegyek köveibol kimosta az aranyat, ezüstöt, s más kincseit a föld mélyének. A derék buzogányiak felfigyeltek erre, és - a gyanú szerint, mert ezt soha, egyetlen vizsgálat nem bírta bizonyítani, pedig akadt belole boven - megcsapolták a patakjukat.
-És ez miért baj? - kérdezte Corvin János teli szájjal, mivel úgy figyelt, hogy rágni is elfelejtett.
-Miért? - kacagott teátrálisan a király. - Mert az arany nem madárfióka, amit az vesz fel a földrol, aki eloször meglátja. Nem, nem, édes fiam! Az arany a királyé. A kincstáré. Vagyis a hazáé. Csúnya dolog a szomszédot meglopni, nem kevésbé rút a távoli atyafit, no de a hazát meglopni; az fobenjáró, soha el nem évülo gaztett. Az az arany az országé, a koronát fényezi.
-Hiszen a buzogányiak is Pannónia lakói. Az o gyarapodásuk a korona gyarapodása.
-Tolvajlás nem hozhat nemességet. Ebül szerzett jószágra nem alapozódhat becsületes gazdagság! Már persze - tette hozzá eltöprengve, és szórakozottan forgatta az elhunyt csirke végtagját, vajon talál-e még rajta harapnivalót -, ha a helybéliek csakugyan ellopták azt az aranyat. Minden amellett szól, hogy megtették. Ám semmi bizonyíték rá. Nem került elo egyetlen gramm arany, egyetlen kis rögöcske; semmi. Királyi vizsgálatok folytak Károly idejében. Azután Lajos idejében is, sot még Anjou Mária uralkodásának harmadik évében is kiküldtek egy királyi delegációt Buzogányba. Az eredmény: semmi. Egészen - emelte fel a kezét, s örömmel konstatálta, hogy a csont mellett még némi finom húscafatok maradtak, amit fogával megragadhatott - egészen mostanáig. Merthogy ez a lánc - amelynek aranya olyan, akár a körmöci - éppen Buzogányból került elo. A patakból halászták... - tette hozzá dünnyögve, s fejét csóválva, ami ezúttal nem a csirkének, sokkal inkább a hihetetlen ténynek szólt. - Úgy vélem - fejezte be -, körülnézek kissé Buzogányban.
-Fényes kísérettel? - kérdezte lelkesen a herceg, s megemelkedett ültébol, mintha már indulna is.
-Ugyan! - intette kézmozdulatával nyugalomra a heves ifjút. - Ahogy szoktam.
-Álruhában! - csattant fel Beatricse, akirol eddig azt hihette volna bárki, hogy egyáltalán nem figyel. - Mint az ezeregyéjszaka meséinek kalifája? Kinohetné már ezt felséged! Egy magyar király, a tizenötödik században!"
A király álruhát ölt, hogy utánajárjon a különös ügynek. Ebbol az alkalomból megismerkedhetünk Buzogány városának megannyi furcsa figurájával, találkozunk egy vándornyomdásszal, fogadóssal és a település magisztrátusával. Mátyást kis híján kivégzik, de végül - Poirot-hoz illo képességeit megcsillogtatva - kideríti, ki és miért végzett a patakparti ház rejtélyes lakójával, miért kellett meghalnia az orvhorgásznak és hogyan tárul fel a kincs rejtekhelyérol rovásírással tudósító papiros titka.