Az egységes villamosgépelmélet (Sipos Tamás 162 ábrájával)

Ismertető: A villamosgépek mai alkalmazásaiban döntő jelentőségűek a tranziens és aszimmetrikus üzemviszonyok, amelyek a klasszikus elmélettel már nem uralhatók. A gépek üzemi vizsgálatára ezért ma már világszerte - az angolszász irodalomban kizárólagosan - a magyar származású Kron Gábor féle, rendszerint mátrixos ablakba írt, egységes gépelméletet használják. Ezt a nagyhatású módszert ez a könyv elsőként mutatja ba be magyar nyelven. Az egységes gépelmélet a különböző fajtájú használatos gépek üzemi vizsgálatára közös módszert és egyenleteket ad meg, amelyek rutinszerűen felírhatók, számítógépre közvetlenül alkalmazhatók és jól illeszkednek a rendszerelméleti szemlélethez. Példaként említhető, hogy a villamosgépgyárak valamennyi különböző működésű gépeik üzemi tulajdonságait egyetlen programmal számítjuk. A könyv a mátrixos írásmód mellett a térvektoros módszert is ismerteti, rámutat a két eljárás szoros kapcsolatára és együttes alkalmazásának lehetőségeire. A könyv elején a szerző röviden összefoglalja a villamosgépek működésének fizikai alapjait, a közös tulajdonságokat kiemelve. Ezáltal egyrészről lehetővé teszi a könyv előtanulmányok nélküli megértését, másrészről kapcsolatot teremt a klasszikus gépelméletet már ismerő olvasókkal. Az elmélet elsajátítását megkönnyíti a könyv anyagának jól áttekinthető szerkezete, lépésről lépésre haladó fokozatos felépítése, és a szinte az egész alkalmazási területet felölelő nagyszámú illusztráló példa. A könyv olvasókörét elsősorban a villamos gépeket és hajtásokat üzemeltető mérnökök és üzemmérnökök, a villamosgépeket alkalmazó szabályozástechnikusok, a villamos gépek és hálózatok tervezői képezik, de számot tarthat még gépészmérnökök és technikusok érdeklődésére is. Jól használhatják az egyetemi és főiskolai hallgatók. Megértéséhez a matematikából a mátrixalgebra alapműveleteinek és a Laplace-transzformációinak ismerete szükséges.- További ismertető: "Belelapozás". - - - Tartalom: Az állandósult állapot fizikája A legfontosabb villamos gépek működésének alapjai 15 Bevezetés 15 A mechanikusan forgatott mező. A mezőgörbe alakja 17 Váltakozóáramú tekercselések 21 Villamos gépek mágneses mezői 29 Villamos gépek mezőinek leírása 32 A háromfázisú szinkrongép 41 Az állandósult nyomaték 44 A háromfázisú indukciós gép 47 Az egyenáramú, kommutátoros gépek 51 A "tiszta" egyfázisú gépek 64 Kéttekercses transzformátorok - csatolt áramkörök - elméleti vizsgálatának alapjai 66 A tárelmélet és a csatolt körös elmélet 66 Az állandósult állapot 77 Transzformáció egyenfeszültségre kapcsolása 79 A nyomatékképzés 83 Az energiaviszonyok 83 A frekvenciafeltétel 87 A hiszterézisnyomaték 96 Összefoglalás 100 A kommutátortranszformáció: a fő transzformáció Az egységes gépelemélet előkészítése 105 Az egységes gépelméleti problematikája 105 A kéttekercses csúszógyűrűs gép 116 A kéttekercses egyenáramú gép 122 Csúszógyűrűs és kommutátoros tekercselések kapcsolata. Egyenáramú gép csatolt áramkörös vizsgálata 128 Az alapgépek és a kommutátortranszformáció 132 A modellalkotás kérdései 132 A kommutátoros alapgép 136 A forgási és lüktetési feszültségek és induktivitások 141 A csúszógyűrűs alapgép 147 A kommutátortranszformáció bevezetése 153 A paraméterek transzformáció szabályai 160 A paraméterek és a nyomaték transzformációja 162 A teljesítmény invariánciája 169 Összefoglalás 170 A három alaptranszformáció rendszere A fázistranszformáció és a szimmetrikus összetevő transzformáció 179 A fázistranszformáció 179 A szimmetrikus összetevő transzformáció bevezetése 184 A kétfázisú szimmetrikus összetevő transzformáció 196 Összetett transzformációk 202 Az alaptranszformációk közvetlen leszármaztatása 211 Áttekintés 211 Az impedanciaelemek számának csökkentése 216 A változó együtthatók kiküszöbölése 222 A teljes szétcsatolás 228 Részleges aszimmetriák és nem transzformációs módszerek Félig szimmetrikus és részlegesen aszimmetrikus gépek 233 Félig szimmetrikus gépek 233 Részlegesen aszimmetrikus gépek 243 A zérus sorrendű mennyiségek 254 A particionális módszere 261 Bevezetés 261 A particionálás elve 267 Szinkrongép szimmetrikus zárlata 276 A háromfázisú vektoros tárgyalásmód A háromfázisú vektorok módszere 287 A háromfázisú vektorok matematikai bevezetése és fizikai értelmezése 287 Az alapösszefüggések a térvektoros alakban 298 A háromfázisú vektoros módszer alkalmazása 305 Forgó koordináta-rendszerek és transzformációk 305 Alkalmazási példák 311