Az elbeszélés könnyed lebegése

A kultúra közös tükör, mindannyiunk közös tükre. Ha tetszik, ha nem, ebben kell szemlélnünk magunkat, és éppen ezért fontos, hogy értsük azt a képet, amelyet a tükörben látunk, sőt ha tudjuk, formáljuk, alakítsuk is. Legyünk tudatában, hogy a tükörképnek mi magunk vagyunk az eredeti alakjai, tőlünk függ tehát, hogy mit látunk a keretben. Az irodalmi művek lehetőséget adnak arra, hogy jobban megértsük magunkat, hagyományainkat, megtaláljuk utunkat a világban. Egy-egy mű értelmezése azonban sosem könnyű feladat, meg kell dolgozni érte, mint ahogy egy sűrű erdőben vagy egy zsúfolt nagyvárosban sem könnyű megtalálni az utat, amely az általunk választott cél felé vezet. A kötet ebben nyújt segítséget az olvasónak: megtalálni azt az utat, amely kortárs íróink regényein keresztül saját belső világához, önmagához vezeti. Több út létezik egyszerre, s ezért olvashatók e kötetben különféle módszert felhasználó, különböző értelmezési irányt bejáró elemzések. Minden műnek több, egyenrangú értelmezése létezik egymás mellett, és ezek közül egyet-egyet mutatunk be a könyvben. Új sorozatunkban - amely az egymás után következő darabjaiban kortárs irodalmunk különböző műfajait veszi sorra - olyan elemzéseket adunk közre, amelyek hasznos segítséget nyújtanak az érettségire vagy az egyetemi vizsgákra készülőknek. Figyelembe vettük a kétszintű érettségi követelményeit, sőt az új, BA-szintű egyetemi képzés elvárásait is. Ne féljünk a tükörképtől, legyünk bátrak szembenézni vele! A kötetben az alábbi regények elemzése olvasható: Bartis Attila: A séta; Esterházy Péter: Javított kiadás; Kontra Ferenc: Gimnazisták; Krasznahorkai László: Északról hegy, délről tó, nyugatról utak, keletről folyó; Láng Zsolt: Bestiárium Transylvaniae I. Az ég madarai; Lázár Ervin: A hétfejű tündér; Mészöly Miklós: Családáradás; Nádas Péter: Saját halál.