Az ellenforradalom története Magyarországon 1919-1921

Tartalom Bevezetés 5 A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése 9 A kapitalista rendszer visszaállítása, a nyílt ellenforradalmi diktatúra bevezetése 24 A szociáldemokrata Peidl-kormány megalakítása és félreállítása A Friedrich-kormány megalakulása és kétszeri újjáalakulása. Harc a politikai hatalomért az ellenforradalom táborában 34 Az ellenforradalom dunántúli fegyveres erőinek szervezése; a Friedrich-kormány és a fővezérség hatalmi vetélkedése 43 Az ellenforradalom főbb politikai csoporjai. A fővezérség politikai befolyásának növekedése 52 Amerikai-angol kísérlet a fővezérségi alakulatok vérengzéseinek elleplezésére 65 A horthysta hadsereg bevonulása Budapestre és a Huszár-féle "koncentrációs" kormány megalakítása 69 A fehérterror rémtettei 91 Az 1. számú tiszti különítmény vérengzései 92 A fővezérség siófoki fogdája 100 A november végi kecskeméti tömeggyilkosság 102 A Friedrich-kormány és a királyi román csapatok parancsnokságainak terrorhadjárata 104 A Friedrich-kormány és a fővezérség nézeteltérései a különítmények vérengzéseivel kapcsolatban 108 A Huszár-kormány elrendeli az internálások további kiterjesztését. Korvin Ottó és társai kivégzése 113 Az ellenforradalmi hatalom három központja Magyarországon. A hatalom osztályjellege. Támadás a dolgozók életszínvonala ellen 117 Mit képviselt a Peidl-kormány? 117 A három hatalmi központ létrejövetele és megszűnése 120 Mit képvisel Horthy Miklós, Friedrich István, Huszár Károly? 124 A munkavállalók életszínvonalának leszorítása 131 A januári terrorválasztások előkészítése 141 Az ellenforradalom politikai támaszai 143 Az egyházi reakció segítsége az ellenforradalmi hatalomnak 147 A titkos szervezetek. Az Etelközi Szövetség 153 Az államfő-jelöltek 161 A "keresztény blokk" és a fővezérség választási harca 162 A szociáldemokrata párt kiválás a kormányból és visszalépése a parlamenti választásoktól 168 A Népszava és Az Est szerkesztóségének szétrombolása és az internálási rendelet kihirdetése. Peyerék és Bárczyék tiltakozása és behódolása 169 Kommunista "puccskísérlet"-ről szóló hírverés. Szamuely László és társainak letartóztatása 176 Peyerék kitekésselése a kormányból és a szociáldemokrata párt visszalépése a parlamenti választásoktól 180 Az 1920-as parlamenti választások és Horthy kormányzóvá választása 186 A választások eredménye. Kudarcba fúlt kísérlet a Magyar Nemzeti Munkáspárttal 186 A kormányzóválasztás közvetlen előkészítése és a KNEP válsága 193 Somogyi és Bacsó meggyilkolása. A kormányzóválasztás 201 Sikertelen kísérletek az ellenforradalom politikai uralmának stabilizálására 207 A szociáldemokrata pártvezetőség felkínálkozása Horthynak 207 A Simonyi-Semadam kormány megalakulása. A szociáldemokrata pártvezetőség felkínálkozása az új kormánynak 211 A Simonyi-Semadam kormány bemutatkozása és pénzügyi intézkedései 218 A fővezérség megszűnése. Ismételt sikertelen kísérlet egységes körmánypárt teremtésére. A KNEP bomlása 223 Üldözések és gyilkosságok a Simonyi-Semadan kormány idején. A munkásság május 1-i sztrájkja 230 A június-júliusi politkai válság. Nemzetközi szállítómunkás bojkott a horthysta Magyarország ellen. A Simonyi-Semadam komrány bukása 239 Kísérlet titkos szélsőnacionalista német-osztrák-magyar katonai szövetség létesítésére. Az ellenforradalmi Magyarország az osztrák szélsőnacionalista puccsisták támasza 240 A Simonyi-Semadan-kormány válsága és lemondása 243 A nemzetközi szállítómunkás bojkott 253 A Teleki-kormány megalakulása és kezdeti tevékenységei 269 A kormányválság lezajlása és az egységes kormánypárt létrehozása. A budapesti községi választás 1920 júliusában 269 A kormányzó házfelosztási és hadüzeneti joga 280 A földbirtokreformról szóló törvény 281 Horthy kormányzásának háborús kalandorpolitikája és annak kudarca. A győztes nagyhatalmak pénzügyi csoportjának behatolása az ország gazdasági életébe 300 Horthy külpolitikai elképzelései 301 A győztes hatalmak pénzügyi csoportjainak részvényvásárlásai 309 Francia-magyar gazdasági és katonai tárgyalások s ezek kudarca 312 Kísérlet lengyel-magyar katonai szövetség kötésére Szovjet-Oroszország és Csehszlovákia ellen 334 Az első Teleki-kormány válságai 341 A Népbiztos-per és a szovjet kormány közbelépése 341 A trianoni békeszerződés ratifikálása és a politikai válság mélyülése 341 A karlisták fokozódó szervezkedése. A király-kérdés előtérbekerülése; Károly exkirály fellépése 353 A trianoni békeszerződés 374 A gazdasági helyzet romlása. Tervek a Szociáldemokrata Párttal és a szakszervezetekkel való viszony rendezésére 378 Korányi megbuktatása és az első Telek-kormány lemondása 386 A második Teleki-kormány politikája é a lakosság általános helyzete 391 Az új Teleki-kormány. Hegedűs Lóránt pénzügyi programja 391 A lakosság politikai helyzete 1921 elején. A fehérterrort intézményesítő 1921/III. törvénycikk. A kormányzó karácsonyi amnesztiája és az internálási rendszer fenntartása 399 A lakosság gazdasági életkörülményei és a Hegedűs-féle defláció 1921 elején 406 Munkásharcok 1921 elején 412 A forradalmi hangulat erősödése 413 Sztrájkmozgalmak 416 Az utalkodó körök fokozódó nyugtalansága. "Polgárőrség" szervezése 418 A Polgárok és Munkások Szövetsége nevű liberális blokk 423 A kommunisták tántoríthatatlan küzdelme az ellenforradalmi rendszer ellen 428 A legitimisták és szabadkirályválasztók közötti politikai harc élesedése. A Teleki-kormány bukása 432 A szabad királyválasztók trónfosztó akciója a kormánypártban és meghátrálása a képviselőházban 432 A kormánypárt kettészakadása és kormánytámogató pártszövetség alakítása 435 A király-jelöltek és az első legitimista restaurációs kísérlet 441 A Teleki-kormány bukása, s a Bethlen-kormány megalakítása 449 Mutatók 453 Időrendi táblázat 455 Névmutató 460 Illusztrációk jegyzéke 497 Rövidítések jegyzéke 499