Az élő múlt - Milyen erők formálták Amerika mai képét?

A Stanford Egyetem nagy tekintélyű professzorának ez a ma már klasszikusként számon tartott alapkönyve 1959-ben jelent meg először. Harmadik, javított és bővített kiadása 1984-ben látott napvilágot. Nem szabályos történelemkönyv. Nem a múlt eseményeit írja le időrendben, hanem azt vizsgálja, hogy hogyan, milyen tényezők hatására vált olyanná az Egyesült Államok, amilyennek a jelenben, a huszadik század derekán ismerjük. Ez a fajta szelektív történetírói módszer az eszméknek és a gondolkodásnak tulajdonít főszerepet a történelem formálásában, ám Degler nem hagyományos szellemtörténetet ír, hanem azt mutatja be, hogy a történeti eseményekben miként hatott az amerikai közgondolkodás. A jelen szemszögéből megírt történelem érthetően különbözik a múlt szempontjából előadott históriától - írja könyve előszavában. - Olyan személyek és események, melyeket más munkákban nem vagy alig méltatnak figyelemre, most az érdeklődés homlokterébe kerülnek. Ennélfogva könyvünkben azok a mozzanatok és fejlemények, melyekről általában említés sem történik, vagy amelyeket az amerikai történelmet tárgyaló alapmunkák csak mellékesen tárgyalnak, ezúttal a színpad közepén foglalnak helyet. Az amerikai négerek története például három fejezetben is központi szerephez jut, a városok születése és az urbanizáció hatása két fejezetre nyomja rá bélyegét, továbbá hosszasan tárgyaljuk az amerikai nemzeti érzés kezdeteit a gyarmati korszakban." Nem kevésbé érdekes kérdés az is, hogy miért nem tudott Amerikában soha gyökeret verni a szocialista munkásmozgalom; hogy hogyan alakult a bevándorlók helyzete az idők során; hogyan változott meg a család és benne a nők szerepe; miként reagált a társadalom a nagy gazdasági válság kihívására a ,,harmadik amerikai forradalom"-mal; és végül, hogy az elzárkózás politikáját hogyan váltotta fel a nemzetközi kötelezettségvállalás, más szóval hogyan lett az Egyesült Államokból világhatalom. Mindeme kérdések vizsgálatában Degler professzor hatalmas anyagra támaszkodik. Hogy mekkorára és milyen alapossággal, arról külön tájékoztatást nyújt a terjedelmes bibliográfiai esszé. A név- és tárgymutatóhoz csatolt kiegészítő ismertetések pedig a magyar olvasó további tájékoztatását szolgálják.