Az elveszett erdőről és a megtalált időről

Első könyvemben, "Az időről és az erdőről" már szóltam a kettő kapcsolatáról, sőt az idő és a vadászó ember kapcsolatáról is. Abban a fiatal erdőjáró időélményeiről meséltem, azokról az eseményekről, melyeket átélve a vadász megrögzíti lelkében az élményeket, elraktározza "ínségesebb időkre". A második könyvem arról az idő működéséről kívánt számot adni, miként válik az egyének egyenkénti élményideje kollektív időélménnyé, közös korhangulattá, történelemmé. Ennek a könyvnek a címe is utal erre a jelenségre, "Az erdőről és az eltűnt időről". Az eltüntet azonban csak átalakultként, megőrzött emlékként szabad értelmezni. Jelen könyvben arról kívánok mesélni, amely időt már birtokunkba vettünk.