Az emberfarkas-elv

A Sci-Fi Klasszikusai 6. - Kicsit megtévesztő a cím, semmiféle gótikus-vérfarkasos sztori nincs mögötte, ez egy sci-fi a hatvanas évekből, jó ötletekkel. Az emberfarkas elv szerint szintetikus embert hoznak létre. Őket azért készítik, hogy kapcsolatot kezdeményezzenek más bolygókon lévő életekkel, és azokról adatokat gyűjtsenek, felvegyék gondolkodásukat, testformájukat, beépüljenek. A történet jelenében a Naprendszert már gyarmatosították, és megoldást keresnek a bolygók lakhatóságára. Földiesítés helyett azt tervezik, hogy átalakítják az embert, tehát nem a bolygót igazítják az emberhez, hanem az embert alakítják a bolygóhoz... A biotervezeti tárgyalások során persze felmerülnek etikai kérdések, mennyire lesz ember akit átalakítanak, mert külsőleg semmiként, de belsőleg akkor ember marad? Tehát szintetikus ember vagy emberátalakítás? Ez persze a kerete a történetnek, inkább szól egy emlékeit veszett ember belső harcáról, vívódásairól, önelfogadásáról. Emiatt néha zavarosnak tűnik a sztori, mikor ezek a belső gondolatok kavarognak, amikor nem tudja elhelyezni magát a világban. De lassan tisztul a kép, és a megoldás sem várat magára.