Az engedély szerepe a környezetvédelemben

A gazdaság minden szereplője számára alapvető jelentőségű annak ismerete, hogy a folytatni kívánt tevékenység milyen engedély birtokában végezhető. Annak a gazdálkodó szervezetnek ugyanis, amely a környezet valamely elemével (föld, víz, levegő, élővilág, épített környezet) kapcsolatba kerül, és működése egyben környezethasználatot is eredményez, be kell szereznie a tevékenység formájának megfelelő engedélyt az illetékes környezetvédelmi hatóságoktól. A környezetvédelmi jogi szabályozás az elmúlt évtizedben olyan nagymértékű fejlődésen ment keresztül, hogy kizárólag a környezetvédelmi hatóságok által kiadandó engedélyek ma már igen magas számot tesznek ki. Ennek a ténynek egyik kézenfekvő oka az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő jogközelítés. A jogharmonizációs kötelezettség teljesítéseként a magyar környezetvédelmi jogi szabályozás alapvetően átalakult, a joganyag a korábbi többszörösére növekedett, melynek jelentős részét teszik ki a gazdálkodó szervezetekre nehezedő, egyre bővülő terhek, köztük az engedélyköteles tevékenységekre vonatkozó előírások. Ezek a folyamatok kihatnak az engedélyek jogosultjaira és kötelezettjeire is, hiszen tőlük is megkövetelik az újabb jogi helyzethez történő folyamatos alkalmazkodást. Az engedélyezéssel kapcsolatos jogszabályok ismerete azonban nemcsak a gazdálkodó szervek biztonságos, átlátható működéséhez elengedhetetlen, hanem az új, korszerű környezetvédelmi jogszabályok alapján történő jövőbeni működéshez is. Ma már a környezetvédelmi és egyéb hatóságok széleskörű jogosítványokkal rendelkeznek a megelőzés, a közvetlen beavatkozás és a szankcionálás területén abban az esetben, ha a tevékenységet nem az engedélyben foglaltaknak megfelelően, vagy engedély nélkül folytatják. Ez adott esetben a tevékenység felfüggesztéséhez vagy attól való eltiltáshoz is vezethet. A kézikönyv tehát összefoglalja a környezetvédelem területén meglévő engedélyekre vonatkozó fontosabb anyagi és eljárási jogszabályokat, közérthető módon bemutatja az ide vonatkozó kérdéseket különböző jogeseteken, a mindennapi élet példáin és a bírói gyakorlaton keresztül; mindezzel iránymutatást ad az esetlegesen felmerülő problémák megoldására.