Az építészet története - Újkor. Barokk

ELŐSZÓ: A barokk megértését számos előítélet nehezíti. Sokan csak a formák öncélú játékát, a hivalkodóan gazdag alakítást, a megtévesztő látványosságot, a mesterkéltséget, a zsúfolt díszítést látják meg belőle, s ha értékelik is a szerkesztő tudás fölényes biztonságát, a hatáskeltés mesteri tökélyét, olyan stílusnak tartják, amely merőben külsődleges eszközökkel él, s a rutinosan képzett felszín varázsával, a kifejezés csiszoltságával próbálja meg ellensúlyozni a komolyabb mondanivaló, a tartalom hiányát. Egészében véve úgy tekintik, mint valami múló, dekadens közjátékot, mely a polgári fejlődés menetét megakasztva, szervetlenül ékelődik be a reneszánsz és a klasszicizmus közé. Az ilyenfajta elmarasztalás korántsem új keletű, jó kétévszázados múltja van. Akkor keletkezett, amikor a klasszicizmus elméleti megalapozói harcot indítottak az előző korszak valódi vagy vélt túlzásai ellen, s a változás szükségességének igazolására a barokk szenvedélyes bírálatából merítették a dontő érveket. Jellemző példa rá Francesco Milizia, a XVIII. század egyik jelentős teoretikusa. A barokkban csak az önkényességet, a különcködést, a művészet orok normáinak a tagadását látta, s kíméletlen gúnnyal ostorozta érthetetlen tévelygéseit. Építészek életrajzait tárgyaló könyvében (Memorie degli architetti antichi e moderni) a XVII. század egyik legnagyobb itáliai mesteréről, Francesco Borrominiről azt írja, hogy műveiben éppoly "visszájára fordult és zavaros minden, mint amilyen... az elméje volt". A másik nagy olasz barokk mester, Guarino Guarini elítélésére pedig már nem is talál megfelelően erős szavakat. Csak a retorikus kérdést teszi fel: mi lehet az oka, hogy egy építész, aki ismerte Vitruviust, Albertit, Palladiót, tehát a klasszikusokat s a klasszikus szellem újjáélesztőit, ennyire letévedhetett a művészet útjáról. S a válasza gorombán lekezelő. Az ép érzék s a jó ízlés hiányán - mondja - nem segítenek a kiváló példák sem, mert "ha valakinek émelyeg a gyomra, annak a legjobb falattól is csak csömöre támad". TARTALOM: Bevezetés 7 Barokk építészet Itáliában 15 A barokk előtörténete Rómában 15 Róma V. Sixtus korában 17 A római kora barokk - Carlo Maderno 23 A római barokk klasszikus irányzata - Lorenzo Bernini 28 A római barokk expresszív irányzata - Francesco Borromini 46 Pietri Berrettini da Cortona és Carlo Rainaldi 64 A barokk Észak-Itáliában 73 A késő barokk Közép- és Dél-Itáliában 95 Spanyol és portugál barokk 98 Barokk építészet Franciaországban 104 A barokk stílus alakulásának sajátos feltételei 104 Francia kora barokk - Jacques Lemercier és Francois Mansart 107 A fejlett barokk kibontakozása - Louis Le Vau 120 A francia barokk kiteljesedése - Jules Hardouin-Mansart 137 A francia rokokó 154 Klasszicizáló késő barokk 157 Barokk építészet Angliában 164 Osztrák barokk építészet 170 Cseh barokk építészet 189 Német barokk építészet 203 Orosz barokk építészet 232 Irodalom 237 Általános tananyag 237 Tematikus anyag 237 Név- és tárgymutató 241