Az erdélyi római katolikus egyház 1900-1948

Nem véletlen, hogy a témakör emblematikus figurája, Márton Áron püspök portréja látható a kötet borítóján. A jeles egyházfi és hazafi sorsa tükrözi talán leginkább az erdélyi katolikusok és az erdélyi magyarság történelmének minden örömét és bánatát, reményét és megpróbáltatását a 20. század első felének vonatkozásában. A korszak egyháztörténete sajátos része nemzetünk históriájának. A "nagy háború" végéig tartó első szakaszát - melyet székhelyi gróf Majláth Gusztáv Károly püspök neve fémjelez - a történelmi Magyarország keretein belül évszázadok alatt kialakult egységes egyházkormányzat időszakának is tekinthetjük. Az impériumváltástól a II. világháború végéig ívelő bő negyedszázad krónikáját tartalmazza a könyv második része, amely az egykori török idők után egy "második hőskort" hozott az erdélyi katolikusok számára. A román kormány hatalmi pozícióból tárgyalt mind az erdélyi egyházi vezetőkkel, mind Rómával. A magyar püspökök hűségesküjének letétele ellenére egyházmegyei változások, a szerzetesrendek és a vallási oktatás ellehetetlenítése, birtok- és vagyoni jellegű kisajátítások követték egymást. Az ortodox román nemzetállamot preferáló politika különösen az unitált görög katolikus egyházat sújtotta. Mindezek mellett azonban a erdélyi katolikus hitéletről, tudományos és irodalmi tevékenységről, a sajtóviszonyokról is szót ejt a szerző. Megismerhetjük - az erdélyi püspökség területét is félbevágó - II. bécsi döntés fél évtized eseményeit, illetve olvashatunk az újabb - immár kommunista - román uralom első időszakának sötét esztendőkről is. Az epilógusban életrajzok, erdélyi egyház- és művészettörténeti emlékek leírásai, fekete-fehér képek gyűjteménye, illetve egyháztörténeti dokumentumok szövegei kaptak helyet.