Az esztétika története

TARTALOM Előszó: Esztétika és esztétikatörténet A viszonyító mérték Az elmélet történetisége Elemzés - vagy belamagyarázás és ismertetés? Társadalmi vagy eszmetörténeti? Teljesítmény és korillúzió Osztályérdek és korfeladat Az esztétika egyenlőtlen fejlődése Az esztétikai "munkamegosztás" A marxi-lenini összegzés Az esztétika kezdetei 5 A költészet elleni támadások előrevetik a későbbi viták árnyékát 7 Az esztétika mint a kozmológia folyománya 10 A püthagoreizmus - első kísérlet egy esztétikai tan megalkotására 12 Szofisztika, kriticizmus és görög demokrácia 14 Szókratész nézetei a művészetről 18 Platón 21 A művészet eredete a Prométheuszról szóló mítosz szerint 23 A művészet nem több és nem kevesebb tükörnél 29 Értelmes és értelmetlen öröm 34 A művészet varázsa veszedelmes 35 A zene része a léleknek 37 Mit értünk "kalosz"-on? 41 A szépség lépcsőfokai 43 A művészet ugyan silány filozófia, de a filozófia kiváló művészet 48 Arisztotelész 51 Arisztotelész a művészet eredetét az emberi kézre vezeti vissza 53 Genetikai módszer a megismerésre alkalmazva 57 A tapasztalat antológiája a művészetben 58 A tragédia szerkezete hasonló a tudomány logikájához 60 A gyönyörűség különféle haszna és jellege 63 Az államférfi és a nevelők művészetéről 68 Arisztotelésztől Plotinoszig 73 A művészeti érdeklődés fellendülése 75 Ciceróban megtaláljuk kora erejét és gyöngéit 85 Longinus. Nagy stílust a művész nagysága teremt 87 Khrüszosztomosz 89 Plotinosz elveti a harmóniát 92 A középkor esztétikája 97 Kiirtotta-e a középkori szellem az esztétikát? 99 Ágoston: A művészet csalása nem igazi csalás 103 Ágoston "újpüthagoreizmusa" 107 A rútság az esztétikai reagálás hiánya 112 Aquinói csak ismételi Ágostont 114 Az esztétika és a vallás 119 Ágoston okszerűen védelmezi a szépséget 123 Reneszánsz (1300-1600) 127 Mennyiben jelentette az újjászületés újnak a születését? 131 A reneszánsz teljessége és bonyolultsága 134 A művész mint filozófus és kritikus 139 A költészet mint utánzás 143 A szépség mint rejtett természet 146 Sidney: A költő tökéletesíti azt, ami van 147 Fracastroro és Castelvetro 151 A szekularizáció racionalizmust és individualizmust szül 154 Dürer a tehetségről 156 A tizenhetedik század és a neoklasszicizmus 1750-ig 159 Az ész a filozófiában, a szabályok éa művészetben 161 A képzelet kettőssége Baconnél 163 Descartes és Hobbes 164 Le Bossu 177 Leibniz; A tudományos világkép korlátozott voltáról 180 Spinoza történeti szemlélete 183 A tizennyolcadik századi angol iskola 185 Az angol esztétika Locke-ból indul ki 187 Tetszetős racionalizmus a művészet minden ágában 188 Berkeley: "A belső érzékelés fejlődése" 194 Hume az indulat és az érzelem két útjáról 195 A szépség a káosz legyőzése 197 Burke: A szépérzék mint szociális ösztön 202 Hogarth: Változatosság az egyformaságban 205 Reynolds 209 Az esztétikai gondolat fejlődése Olaszországban és Franciaországban a XVIII. század folyamán 213 A képzelet bajnokai : Vico és elődei 215 Concillac 219 Diderot 224 A német racionalizmus és az új művészetelmélet 231 Baumgarten - az esztétika keresztapja 233 Sulzer és Mendelssohn 238 Megújult érdeklődés Görögország iránt; Winckelmann 240 Lessing: A költészet és a vizuális művészet szférái 244 Heinse naturalizmusa és Hamann elmélete az érzékiségről 249 Herder 251 A német klasszikus esztétika: Kant, Goethe, Humboldt, Schiller 257 Kant rendszerének új vonása 259 Az esztétikai élvezet érdek nélküli és egyetemes 268 A művészet mint erkölcsi szimbólum 273 Goethe pozíciójának sajátossága 275 Humboldt esztétikája egy része általános antropológiájának 282 Schiller, a moralista 285 A német romanticizmus 295 A romantikus nemzedék radikalizmusa 297 A romantikusok szektája és Friedrich Schlegel esztétikai jövendölése 301 A romantikus eszmék és szociális programok Angliában és Amerikában 311 Ellentétes kiinduló helyzet 313 Blake 314 Blake dinamizmusa 316 Wordsworth 316 Coleridge 320 Shelley 324 Kant 325 Carlyle 326 Emerson 327 Ruskin: Gyakorlati programmal fellépő romantikus 330 Mossir: A szocialista lázadása a közönségesség ellen 336 Whitman: A másodkézből vett művészet értéktelen 338 Az abszolút idealizmus: Fichte, Schelling, Hegel 341 Az esztétika a filozófiai fejlődés középpontjában 343 A művészetek rendszere Schellingnél 347 Hegel a dialektika segítségével összebékíti az ellentéteket 349 A művészet legjobb anyaga az emberi alakban megtestesülő isteni 352 A romantikus művészet és felbomlása a romantikus iróniában 356 A költészet az egyetemes művészet 360 A dualista idealizmus: Solger, Schleiermacher, Schopenhauer 363 A művészet az irónia segítségével feltárja az eszmei világot; Solger 365 Schleiermacher 367 Schopenhauer metafizikai paradoxonja 371 A társadalom és a művész 377 A művészet helye az új társadalomban 379 Saint-Simon: A művész a reformátorok triumvirátusában 381 Comte és Taine 382 Zola: A költő mint kísérletező 386 A "l'art pour l'art" irányzata 387 A metafizika válsága 401 E. T. Vischer modernizálja Hegelt 403 Hermann Weisse és Hermann Lotze 406 E. von Hartmann és Herbart 409 Nietzsche 412 Az esztétika a tudomány korában 419 Esztétika "alulról" 421 Fechner kísérleti módszere 424 Darwin és Spencer 432 A művész és a kritikus esztétikája 434 Bosanquet és Dilthey 436 Esztétikai elméletek a huszadik században 439 Croce 441 Collingwood 444 Santayana 446 Ernst Cassirer 448 Esztétikai plurarizmus a szemantikában 452 A pszichoanalitikus szimbólumok 453 Az ösztön mint a művész alkotóerejének alapja 456 Típusok és temperamentumok 457 Herbert Read és Whitehead 458 Lewis Mumford 460 John Dewey szociálfilozófiájának esztétikai vetülete 461 A történeti kutatások és fordítások számának növekedése - kevesebb átfogó rendszer 463 Jegyzetek 469