Az információs társadalom és a kommunikációtechnológia elméletei és...

E szöveggyűjtemény célja, hogy széleskörű betekintést nyújtson a korunkat - melyet gyakran az információs társadalom koraként aposztrofálnak - meghatározó kommunikációs technológia különböző aspektusaiba. Így e tanulmány-gyűjtemény egyaránt tartalmaz technikai és társadalomelméleti írásokat. Mivel az áttekintésre szánt terület irodalma mérhetetlenül nagy, a problémák rendkívül szerteágazóak, nem törekedhettünk teljességre. A válogatás során igyekeztünk képet adni a korunkat a kommunikációtechnológia felől megragadó paradigmatikus elméletekről, valamint bepillantást nyújtani az egészen friss eredményekbe. Az I. fejezetben az információs társadalom technikai oldala került előtérbe, a számítógép, illetve a számítógépes hálózatok elméleti és szervezeti kialakulásáról olvashatunk. Az itt található tanulmányok között egyaránt megtalálhatjuk a már-már klasszikusnak tekinthető szerző, Theodore Roszak 1986-os könyvének részleteit, és a bestsellernek számító Nicholas Negroponte által írott, Being Digital című könyv néhány fejezetét. A korunk kommunikációját - némi túlzással életformánkat - formáló internet történetéről olvashatunk Keviczky László írásában. Az internetnek a tudományos élet formálódására gyakorolt hatásának egyik vetületéről, a közzétett anyagok minőség-biztosításának problémájáról számol be Hernád István egy tanulmánya. S végül, a II. fejezethez igen alkalmas átvezetésként szolgál Steven Johnson 2001-ben publikált írása, amely a háló szerveződését-önszerveződését a városfejlődés, azaz egyfajta közösségszerveződés történeti kontextusában vizsgálja. A II. fejezetben igyekeztünk egyrészt a társadalomelméletnek, másrészt pedig a fogalmi tisztázásnak helyet szorítani. Itt olvasható Hajnal István egy hosszabb lélegzetű tanulmánya. E tanulmány szerepeltetésének oka egyfelől, hogy Hajnal 1933-ban megfogalmazott koncepciója, rámutatva a kommunikációtechnológia jelentőségére, mintegy azon paradigmatikus elméletek előképének tekinthető, amelyek máig meghatározó jelentőséggel bírnak, másfelől a társadalomszerveződés igen tanulságos mintázatát mutatja be. Ebben a részben kaptak helyet az "információs társadalom" klasszikus elméletei - így Daniel Bell tanulmánya, valamint Nyíri Kristóf ismertetése Manuel Castells művéről. Ezt követi Joshua Meyrowitz tanulmánya, amely rövid áttekintést nyújt a kommunikációtechnológia kulturális és intellektuális összefüggésit vizsgáló paradigamtikus - Meyrowitz terminusával - médium-elméletekről, illetve ismerteti a szerző kiegészítő megfontolásait, szempontjait. A szöveggyűjtemény a témánk szempontjából két kulcsfontosságú fogalom tematizálásával zárul. Nevezetesen, William Melody az információ és a társadalmi kontextus, valamint James Carey a kommunikáció és a kultúra összefüggéseit, kölcsönhatását vizsgálja tanulmányában.