Az iskolaügy története Magyarországon 996-1777 között

Az első magyarországi iskola 996-ban nyitotta meg kapuit a Szent Márton-hegyi kolostorban. Ettől az időponttól kezdve tekinti át e mű a Magyarország területén folyó okatás-nevelés történetét 1777-ig, a Ratio Educationis megjelenéséig. Bemutatja a különféle iskolatípusokat, tananyagokat, tankönyveket, pedagógiai módszereket, az iskolaszervezet változásait, az oktatás-nevelés légkörét, elméletének és gyakorlatának, magának az iskolai életnek alakulását is. A szerző arra törekedett, hogy az olvasó előtt határozott vonalakkal rajzolódjék ki a mű szereplőinek: gyermekeknek, ifjaknak és pedagógusoknak koronként változó képe. A könyv elsősorban a neveléstudomány művelői, az irodalom-, a művészet-, a tudomány-, a könyv- és írástörténet, valamint a néprajz kutatói számára összegezi nyolc évszázad magyar iskolaügyének fejlődési folyamatát, de számot tart a művelődéstörténetünk iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség figyelmére is. TARTALOM Előszó 11 Oktatás-nevelés a 11. században 17 Új társadalmi rend 17 Az oktatás-nevelés nyugat-európai mintája 19 Célok, iskolák 19 A klerikusképzettség 21 Tankönyvek 24 Fegyelem és vessző 26 A hazai szervező munka 27 Világos úri nevelés 27 Kolostori iskolák 29 Káptalani iskolák 32 Plébániai iskolák 34 Tankönyvcímek egy 11. század végi könyvleltárban 37 Oktatási-nevelési rendelkezések a 11-12. század fordulóján 38 Tudós-művelt klerikkusréteg 41 Oktatás-nevelés a 12-14. században 44 Klreikusképzés 44 Káptalani iskolák 44 Tananyagszövegek Új tankönyvek a 12. század végén Klasszikus szerzők, filozófia, jogtudomány Új rendelkezések a 13-14. század fordulóján A zágrábi és a nagyváradi káptalani iskolák élete Az esztergomi káptalani iskola 1397-ben Egyetemek 67 A pécsi és az óbudai egyetem A középkori arsfakultás Kolostori iskolák 72 Új szerzetesrendek Apácakolostorok Plébániai iskolák 78 Követelmények a plébánosokkal szemben Lectura és cantus mint tananyag Világ nevelés 82 Lovagi nevelés 82 Fegyverforgatás és műveltség Lovagi példakép A világi hivatalnokréteg képzése 88 Oktatás-nevelés a 15. század elejétől a 16. század közepéig 91 Reneszánsz kori úri nevelés 93 Magyar vonatkozású humanista nevelési traktátusok 93 Lovagi hagyományok 97 Mátyás király gondolatai a nevelésről 100 A hagyományos intézemények továbbfejlődése 102 Egyetemalapítási kísérletek 102 Vitéz János és a pozsonyi Universitas Histropolitana A budavári studium generale Káptalani iskolák 109 A káptalani-városi iskola A schola minor A schola maior Káptalani könyvtárak A káptalani iskolák növendékei A literátusképzettség Városi-plébániai iskolák 131 Fenntartás és felügyelet Oktatók Tananyag A kezdők tagozata A középső tagozat A nagydiákok tagozata Ének, énekes diákszokások, színjáték A nyomtatott tankönyv megjelenése iskoláinkban Városi könyvtárak Több plébániai iskola egy városban Városi magániskolák 169 Gyakorlati számtan Gyakorlati írásbeliség Falusi plébániai iskolák 173 Hagyományos feladatok, új tényezők Oktatók Falusi scholarisok A plébániai iskolák száma A városi humanista iskolák kialakulása 189 A humanizmus hatásai A városi humanista iskola A budavári Boldogasszony-iskola Néhány új humanista tankönyv A humanista literátusképzettség A külföldi egyetemjárás hatásai Oktatás-nevelés a 16. század közepétől a 17. század végéig 209 Az oktatási-nevelési szervezet átalakulása 210 A reformáció Az ellenreformáció A feudális uralkodó oszály új megerősödése A városi humanista iskolák továbbfejlődése 217 Protestáns városi humanista iskolák A bártfai iskola A brassói iskola A besztercebányai iskola Katolikus városi humanista iskolák A nagyszombati iskola újjászervezése A nagyszombati iskola reformjának második szakasza A pozsonyi iskola A kollégium típusú iskola kialakulása 238 A kollégium típusú iskola szervezete A jezsuiták iskolái Protestáns kollégiumváltozatok A 16. század végi középszintű oktatás általános vonásai Kisiskolák, magániskolák 258 A kisiskola Magyar iskola, német iskola Első magyar nyelvű ábécéskönyveink Az új oktatási-nevelési szervezet megszilárdulása 270 Katolikus iskolaügy 272 Kisiskolák Az első részletes összeírás Nyugat-magyarországi kisiskolák Erdélyi tanítók Oktatás-módszertani elvek Jezsuita gimnáziumok, konviktusok A jezsuiták térhódítása Egy adománylevél Egy iskola élete Konviktusok Jezsuita egyetemek A nagyszombati egyetem A kassai egyetem A piarista iskolák Protestáns iskolaügy 311 Református kollégiumok A sárospataki kollégium A debreceni kollégium A kolozsvári iskola és a gyulafehérvári akadémia Apáczai Csere János Tanársága Gyulafehérvárott és Kolozsvárott Művei Comenius Sárospatakon Társadalmi-politikai elképzelései A vendéglátók tervei Az iskola átszervezésének megindítása Új eredmények A politikai tervek kudarca Evangélikus iskolák Kisiskolák Új iskolaszabályzatok Az eperjesi akadémia Partikuáris iskolák Az anyagiskolák szerepe A partikuláris iskolák változatai A partikuláris iskolák rektorai Rendelkezések "Magyar skóla", magyar nyelv Eredmények és problémák 384 Tananyag A gimnáziumi részleg Az akadémiai részleg A kezdők tagozata A kisiskola szerepe Az iskolaszervezet felekezeti arányainak átalakítása hatalmi eszközökkel 396 Megtorlások Új törvények A protestáns iskolák sorsa Oktatás-nevelés a 18. században 1777-ig 406 Hagyományos oktatás-nevelés új elemekkel 408 Megváltozott körülmények 408 Katolikus iskolaügy 416 Protestáns iskolaügy 506 További iskolák 589 A hazai iskolaügy összefoglaló képe 594 Igények és új kezdeményezések 615 Új pedagógiai eszmék Nyugat-Európában 616 A hazai iskolaügy korabeli kritikája 621 A felvilágosodás főbb pedagógiai gondolatai 628 A felvilágosult abszolutizmus közoktatás-politikája 632 A felvilágosult abszolutizmus közoktatási elvei 633 Az első állami tanügyi intézkedések 633 Felsőoktatási reform Az egyetem átszervezése Új felsőoktatási intézmények Állami népoktatási statisztika 1773-ból Az összeírások Táblázatok A népoktatás szintje A hazai iskolák egységes állami közoktatási rendszerbe foglalása 649 A normaiskola A pozsonyi normaiskola Speciális népoktatási rendelkezések Erdélyben A Temesi Bánságban Központi tanügyi pénzalapok A reformmunkálatok Bécsi tervek Ürményi megbízatása Az 1776. augusztus 5-i rendelete Az egyetem Budára helyezése A szabálykönyv Korszakváltás 665 A lábjegyzetek rövidítései 667 Névmutató 669