Az ő katonái

"Megint egy háborús regény. Hányadik már? Mi tagadás, sokan ingerülten kérdezik ezt. És így heveskednek tovább: hát sose lesz már vége? Nem lenne jobb elfelejteni a háborút? Nincs ennél fontosabb megírnivaló? Mielőtt azt felelném, hogy nincs, és nem lehet felejteni, nem szabad felejteni, hadd vallom be: kicsit és magam is félek ezektől a háborús regényektől. Mert mindegyikük maga egy kis háború. Amíg olvasom, az agyamban lövedékek robbannak, golyók füttyentenek, dobogó csizmák rohamoznak sáros magaslatokat, és minden halálnál mintha belőlem is kifutna az élet egy pillanatra. A háború az irodalmi első és örök témája. Talán háborúpárti az irodalom? Hogy mennyire az, azt a leginkább emberellenes élethelyzetben, a háború ábrázolásában tudja bizonyítani. Ezért a világirodalom megrendítő remekműveinek sokasága háborús témájú. Éppen ez a téma az, amelyik a legtöbbször és a legtermészetesebben túlmutat önmagán. Vagyis a háborús regények nem csupán a háborúról szólnak" - írja Gáll István ajánló soraiban.