Az ókori Közel-Kelet társadalma

Az elmúlt 10 évben több alkalommal jelentkeztem olyan cikkekkel, amelyeket az ókori Kelet- s különösen az i.e. 3.-2. évezredi Nyugat-Ázsia (Elő-Ázsia) - története elméleti kérdéseinek szenteltem. Itt nem szükséges mindazokat az érveket megismételni, amelyeket ezekben a cikkekben kifejtettem, és amelyek arra indítottak, hogy néhány eléggé határozott következtetésre jussak. Nekem úgy tűnik, hogy ezek a következtetések bizonyos haszonnal járhatnak, méghozzá nemcsak Nyugat-Ázsia országainak történetére, hanem Ázsia, Afrika, Európa és Amerika legkülönbözőbb prefeudális társadalmaira nézve is, jóllehet, természetesen, az alábbiakban előterjesztendő tézisek nem adnak kész válaszokat azokra a problémákra, amelyek ezen társadalmak történészei előtt állnak, s amelyeket csak a konkrét anyagból kiindulva lehet tisztázni. Azokban a munkáimban, amelyekre az imént utaltam, az volt a célom, először is, hogy kimutassam az ókori társadalmak osztálystruktúrájának alapvető vonásait - pontosabban, a Közel-Kelet azon ókori társadalmait, amelyek kutatásom tárgyát képezik, másodszor, hogy feltárjam ezen társadalmak gazdasági mechanizmusának működését, vagy legalábbis felvessem e mechanizmus jellegének kérdését. A 60-as évekig mi, az ókori világgal foglalkozó szovjet történészek, valamennyien sokkal inkább a társadalmak statikus struktúrájának kutatásával foglalkozunk, ahelyett, hogy bemutattuk volna, mi módon működött ez a struktúra. Keveset foglalkoztunk a társadalmi termelés kérdéseivel az ókori Keleten, és még ennél is kevesebbet a fogyasztásnak, a cserének, a forgalomnak, a termelés gazdasági céljainak, az egyes állami és különösen a magángazdaságok költségvetésének stb. problémáival. Olyan fontos kérdéseket, mint a tulajdon jellege az ókori világ fejlődésének különböző szakaszaiban, az árutermelés színvonala stb, nem oldottunk meg maradéktalanul. De arra, hogy az ókori államok gazdasági mechanizmusának működését ismertessük, egy külön könyvre lesz szükség, ezért most csupán a struktúrális kérdéseket fogom újból érinteni, ugyanakkor szeretném hangsúlyozni az ilyenfajta tárgyalás elégtelenségét és az átfogó, a tulajdonnal és a gazdasággal foglalkozó kutatások szükségességét.