Az orosz birodalom születései

Ez a könyv folytatása annak a sorozatnak, amelyet a Gondolat Kiadó jóvoltából 2004-ben indítottunk a nagy világbirodalmak, történeti nagyhatalmak sorsát, tündöklésük és hanyatlásuk okait és következményeit keresve. Eddig brit (2004), amerikai (2007) és német (2012) kötetünk jelent meg. E kötet 20 dolgozatával együtt tehát immár közel nyolcvan tanulmány vizsgálja különféle birodalmak, nagyhatalmak születését és halálát. Nemzeti történetünket csak ezek alapos ismerete alapján érthetjük meg: a legtöbb fontos magyar történeti esemény mögött európai vagy globális változások, konfliktusok, átrendeződések húzódnak meg. A kötet tudós ruszista szerzői végigtekintenek Oroszország birodalmi aspirációinak számos fejezetén, a középkori gyökerektől kezdve. Bemutatják Moszkva és Novgorod küzdelmét, a szibériai határvidéket a 17. században, az ókori Róma hatását Nagy Péter uralkodására, az orosz autokrácia és a reformok viszonyát, Ukrajna sorsát orosz kötelékben, a lengyelek rovására kibontakozó orosz térnyerést, vagy éppen a női cárok hatalomra kerülésének nehézségeit. Egy sor tanulmány foglalkozik a 19. és a korai 20. századdal, a Balkán szerepét vizsgálva az orosz külpolitikában, az orosz titkosszolgálat működését tárva fel 1848 előtt, a birodalmi tudat megértésére törekedve Konsztantyin Leontyjev munkássága, vagy éppen a 1920. század fordulóján megjelenő kozmizmus vizsgálata alapján. A kötet megvilágítja a cári orosz birodalom válságának és bukásának körülményeit is. A szovjet időszakról szóló tanulmányok Joseph E. Davies moszkvai amerikai nagykövet szerepét kérdőjelezik meg a nagy kirakatperek idején, (újra)értékelik a németszovjet megnemtámadási egyezményt, taglalják a szovjetmagyar kapcsolatokat 1945 és 1949 között, értékelik a Szovjetunió külső birodalmának létrejöttét 1945 után, s végül leírják az egykori szovjet térség reintegrációjára tett putyini kísérletet. A kötetet záró irodalomtörténeti tanulmány az orosz irodalom magyar tükrét tartja az olvasó elé.