Az orvosi élettan tankönyve

A 20. század legvégén váltak hozzáférhetővé azok a módszerek, amelyekkel láthatóvá lehetett tenni és azonosítani az idegsejteket felépítő molekulákat, meg lehetett határozni az egyes alkotórészeket kódoló gének szerkezetét. Az orvosi élettan tankönyve 7. kiadása egyetlen fejezetében, a neuronműködések összefoglalásában különbözik lényegesen a megelőző 6. kiadástól. Az idegsejtek molekuláris szerkezete bonyolultabb, mint nem is olyan régen hittük. Egy-egy funkciót egyetlen idegsejtben a sejt különböző helyén más és más fehérje lát el. Az idegrendszer különböző helyein található idegsejtekben szabályszerűen különbözik a molekuláris összetétel; mindez a ,,molekuláris anatómia" kifejezéssel jellemezhető. Így válik érthetővé, hogy egy-egy genetikai defektus meghatározott központi idegrendszeri működészavart, tünetet okoz, de ugyanez magyarázza meg, hogy ismert támadáspontú gyógyszer csak bizonyos központi idegrendszeri struktúrákra hat, másokra nem. Az új felfedezésekkel a neurofiziológia, neurofarmakológia, de a klinikai idegtudomány is új szakaszába lépett. Az orvosi élettan tankönyve 7. kiadásának újrafogalmazott fejezetében ezt az új szemléletet szerettem volna megalapozni. Fonyó Attila