Az orvosi hivatás hazánkban az ezredfordulón

FÜLSZÖVEG A magyar orvoslás Semmelweis Ignáctól Szent-Györgyi Albertig, a kitűnő orvosi iskoláknak köszönhetően még a II. világháborút követő évtizedekben is nemzetközi hírnévnek örvendett. Napjaink kiemelkedő orvosképzését bizonyítják a kitűnő orvosi műhelyek. Sajnos, a fiatal tehetségek közül többen szubjektív vagy objektív okokból hagyták el hazánkat és más országokban jeleskednek. A könyv szerzője, aki maga is egy híres pathológiai iskola tanítványa, ma már a Semmelweiss Egyetem "Professor emeritus"-a, példákon keresztül tárja az Olvasó elé a hagyományos, etikus, betegközpontú, sikeres orvosi életpályát a családi, iskolai háttértől a medikus, orvosi, kórházi és egyetemi éveken át egészen a szakmai vezetői beosztásokig. Ennek keretében vall orvosi "ars poetica"-járól. Számos megélt példát is bemutat a hétköznapok szakmai, emberi konfliktushelyzeteiről és azok megoldására is ajánl lehetőségeket. Ez a rész képezi a munka gerincét azzal a véleménnyel kiegészítve, hogy az orvosi életút működjön valaki bármely klinikai diszciplinában kórházi, egyetemi, családorvosként, csak egy modell a többi értelmiségi pálya közül, így tanulmányát egy szélesebb körnek is ajánlja. Most az készteti írásra, mert úgy látja, hogy ez a mag nem becsült, sőt esetenként megalázott hivatás és vele az egészségügy nálunk az ezredfordulón a társadalmi értékrend eltolódása miatt súlyos erkölcsi és anyagi válságba került. Ezt azonban meg kell állítani, mert ez a nemzeti létet veszélyezteti. Beteg az ország is, így a népessége, vesznek az emberi, erkölcsi értékei, hiányoznak a tisztességes magyar példaképek. Az orvosnak ebben a társadalmi-gazdasági helyzetben kell működnie. Röviden szól a szakmai életút társadalmi értékéről, az orvoslás és a politika kapcsolatáról. Megkísérli elemezni a negatív tendenciák hátterét, beleértve politikai, gazdasági és globalizációs törekvéseket is. A szerző ajánlja a könyvet mindazoknak, akik orvosi pályára készülnek, medikusoknak, különböző klinikai szakmákat művelő kórházi és egyetemi intézményben dolgozóknak, családorvosoknak és orvosvezetőknek. Haszonnal forgathatják azonban bármely, főleg értelmiségi pályán működők, mert a szakmai, emberi, munkahelyi problémák nem szakmaspecifikusak. Vissza TARTALOM Prof. Dr. Besznyák István: Ajánlás 9 Prof. Dr. Papp Zoltán: Előszó 11 Bevezetés 13 A munka címéről 13 Válsághelyzetek az ezredforduló Magyarországán 14 A krízishelyzet néhány fontosabb eleme 15 Egy hivatás 15 Az egészségügy 18 A nemzeti válság 24 Népességcsökkenés 24 A beteg népesség 25 Az elszegényedett ország 29 A társadalmi, gazdasági környezet 30 Oktatás, kultúra, bűnözés 31 Emberi kapcsolatok 32 A magyar nyelv 33 Az értelmiség helyzete 34 Kiknek szánom és ajánlom ezt a könyvet, mi indított a megírására? 39 Az orvosi életút hazánkban 43 A pályaválasztás előtti évek 45 Tudod-e, hogy mi szeretnél lenni? 45 A középiskolai évek szerepe életutadban 46 A szülői (családi) háttér 46 A középiskola, ahova jársz 54 Döntés arról, hogy hol tanulj tovább 58 A medikus évek 60 Élet a medikus csoportban 60 Készülés vizsgára 63 A sikeres vizsga módszertana 64 Milyen orvos szeretnél lenni? 66 A Tudományos Diákkor 67 A TDK mint első állomás az előny megszerzésére 68 Témavezetőd, az első szakmai referensed 69 Ismét egy döntés: maradsz, vagy máshova mész? 69 Másként élted a medikus éveket 70 Orvos lettél - a szakvizsga előtti évek 73 Akik az egyetemen maradtak 74 Néhány egyetemi sajátosság és probléma 74 Akiknek újra a kórházba vezet 78 Akik máshova kerültek 80 A szakmai szereplés első fórumai 81 Az előadás 81 A poszter 82 A dolgozat 83 A szakvizsgán 85 Szakorvos lettél 87 Haladás a ranglétrán: rutinmunka, oktatás, kutatás 87 Emberi, szakmai megnyilvánulásaid: a Közösség és Te, Te és a Közösség 91 Viszonyod a Közösség vezetőjéhez 92 Viszonyod a kollegáidhoz 94 Viszonyod a szakdolgozókhoz 95 viszonyod más munkatársakhoz az osztályon/intézeten, illetve az egész intézményen belül 96 Családi életed 99 A tudományos fokozat megszerzése 105 A tudományos munka néhány alapvető formája 109 A kazuisztika 113 A prospektív tanulmány 113 A retrospektív tanulmány 114 A tudományos munka etikai kérdései 115 A tudományos munka hétköznapi gyakorlata 118 A kandidátusi és a doktori fokozat 121 A PhD fokozat 123 A habilitáció 124 Az MTA doktora fokozat 124 Vezető lettél 126 Egyetem - tanszékvezető 131 Kórház - osztályvezető 132 Kutatóintézet - részleg/osztályvezető 133 A vezetés hétköznapjai - emberi, szakmai kapcsolatok 135 Vezetettek 139 Hivatali felettesek - részvétel az intézményi közéletben 141 Orvos és nem orvos vezetők, más dolgozók 145 Orvos - orvos 145 Orvos - nem orvos 148 Egyéb kapcsolatok: szakmai és orvosi közéleti vezetők, üzleti körök 150 Külföldi kollegák és szakmai testületek 152 Konfliktushelyzetek 154 Beosztottak 155 Felettesek 155 Mások - nem orvos vezetők 156 Döntések 158 Új munkatárs felvétele 159 Gondoskodás a munkatársak előrehaladásáról - orvosok, nem orvosok 160 Megválás valakitől 161 Vezetőként munkahely-változtatás - máshol leszel vezető 164 Orvosetikai és morális kérdések 167 A patológus és az orvosi titoktartás 167 Kapcsolat a beteg orvosával 171 Kapcsolat a beteg hozzátartozóival 172 Szakmai tévedések 173 Klinikus kollegáink 175 Patológus kollegáink 177 Sajaát tévedéseim 180 Első számú vezető leszel egy nagyobb közösségben 186 Egyetem - a dékáni munka 186 Kórház - a főigazgatói tevékenység 189 Kutatóintézet - az intézetigazgatói működés 191 Részvétel a hazai szakmai közéletben 193 Szakmai Társaság - esetleg annak elnökeként 193 Szakmai Kollégium - esetleg annak elnökeként 197 Az MTA valamelyik szakbizottságában 198 Részvétel a külföldi szakmai közéletben 200 Külföldi tanulmányút 201 Nemzetközi kongresszus: előadás, poszter 213 Üléselnökként 214 Lesz-e iskolád? 215 Terv a szakmai utód kiválasztására és annak pozícióba helyezésébe 218 Lesz-e társadalmi megbecsülésed azért, amit tettél és azért, ahogyan éltél? 219 Az orvoslás és a politika kapcsolatáról 221