Az ősegyház

Hogyan lett, hogyan alakult, mily körülmények s fordulatok közt fejlődött a századok folyamán a kereszténység, az Egyház? Mikép bontakozott ki a tanrendszere, sajátos gondolatvilága, vallásossága, szertartási és jogi élete? Belső szervezete, intézményei s külső helyzete a világban? Milyen tényezők hatottak rá? Mik voltak diadalai s vereségei, örömei s megpróbáltatásai? Kik voltak hősei és árulói, támadói és védelmezői? Milyen hatással volt az emberiségre, államra, társadalomra, művelődésre, erkölcsre, népek boldogulására, nemzetek sorsának alakulására - viszont milyen hatásokat vett át az evilági tényezőktől? Ezek azok a kérdések, amelyekre az egyháztörténet választ keres és ad. Első pillanatra látnivaló, mily óriási területeket és távlatokat fog át az egyháztörténet s mennyire a leghatalmasabb és legérdekfeszítőbb része ez az emberiség általános történetének. Az utolsó kétezer év legmesszebb ágazó, legsokoldalúbb eseménysorozata tárul itt elénk, amely nélkül Európa kétezeréves fejlődését, művelődésének legmélyebb rúgóit s irányítóit megérteni nem lehetne, amint nem tudnánk nélküle az emberiség legértékesebb részének lelki világában sem eligazodni. Egy intézmény története ez, amelynél áldottabb s gyűlöltebb intézménye nem volt még a világnak; egy rendszeré, amely kezdettől fogva az ellentmondások forgatagába került- Voltak s ma is vannak szerelmesei, de heves ellenségei is. Vértanúi és elnyomói. Lelkes katonái s engesztelhetetlen tagadói.