Az újvilág (A múlt születése)

,,Az európai hódítás idején az Újvilág törzsek, nemzetek, nyelvek és kultúrák meglepő sokszínűségével fogadta az első spanyol felfedezőket, akik hatalmas városokban palotákat és magas piramisokra emelt kőtemplomokat találtak. A piactereken számukra ismeretlen élelmiszereket árultak - kukoricát, burgonyát, kakaót, pulykát, ananászt és paradicsomot -, no meg fényűzési cikkeket: arany és ezüst ékszereket, jade-faragványokat, díszesen szőtt kelméket és ritka trópusi tollakból összeállított köpenyeket, fejdíszeket. A spanyolok azonban azt is látták, hogy nem holmi barbár pompával van dolguk; mindez egy magas szintű társadalmi és politikai szervezet terméke. Könnyen megtalálták a 16. századi európai intézmények helyi megfelelőit. Amerikában éppúgy voltak államok és birodalmak: a mexikói és perui uralkodókat össze lehetett mérni az európai fejedelmekkel, és az indián arisztokráciának is megvolt a spanyol megfelelője... Ami az egzotikus viseletek, a pogány istenek és a különös szokások mögött rejlett, azt európai fejjel is érteni és tisztelni lehetett." Kötetünk szerzői Észak-, Közép- és Dél-Amerika történelmét, a lenyűgöző indián kultúrák kialakulását követik nyomon a régészeti feltárások eredményeinek segítségével az i. e. 26 000-től kezdve a spanyol hódításig. Részletekbe menően foglalkoznak a vadászó-gyűjtögető hordák életével, a földművelés kialakulásával csakúgy, mint például a rejtélyes módon elnéptelenedett, Chaco-kanyonbeli, egykor társadalmi és szertartási központul szolgált hatalmas pueblotelepüléssel. Nem kevésbé alapos az az ismertetés, amely az i. sz. 200 és 800 között virágzó városállam, Teotihuacán kultúrájáról, a tolték-maja civilizáció fénykoráról, a Tollas Kígyó által alapított Chichén Itzáról vagy a híres azték fővárosról, a ,,szívvel és vérrel táplálkozó" Huitzlipochtli isten uralta Tenochtitlánról szól. Ám éppígy szó esik a könyvben a csodálatos Inka Birodalomról, a 2700 méter magasan, szemkápráztató természeti környezetben fekvő Machu Picchuról: röviden: azokról a magasan szervezett ősi kultúrákról, amelyeket az európai hódítók évtizedek alatt romba döntöttek. Külön fejezet foglalkozik az Újvilágról tudósító első híradásokkal, egyházi krónikások és tudós utazók leírásaival, a modern régészeti kutatómódszerek kialakulásával, többek között a légi fényképezéssel, amely nélkül számos, őserdők mélyén rejtőző, fontos emlék mind a mai napig feltáratlan maradt volna.