Bajtai kisbetyárok - BUDAPEST, 1967. KARÁCSONY / BUDAPEST, 2013. KARÁCSONY (Vincze Judit illusztrációival)

Száz év előtt a Duna fölött, a Garam és az Ipoly torkolatánál, nádas csépányok, sziklás erdők, szántók között mulatságos volt az akkori ,,kisbetyárok" élete. Mai gyerekek, jöjjetek, csodálkozzatok ,,hátulgombolós" nagyapáitok kópéságain! Az igaz meséknek ezt a könyvét az úgynevezett ,,rosszgyerekek" védelmében írtam. De egyáltalán: van-e rossz gyerek? S ha van: rosszak voltunk-e mi, bajtai kiscsibészek?... A legtöbb ,,rosszgyerek" jóval jobb a hírénél. Éppen ezért veszem védelmembe ebben a könyvben az úgynevezett ,,rosszgyereket". Amelyik gyerek sosem volt rossz, abból egészen jó sem lett soha. Mert nemcsak jóból, hanem a rosszból is születnek jó tapasztalatok... * ,,A Kisbetyárok olvasása közben végig úgy éreztem, hogy egy ismeretlen klasszikust tartok a kezemben. A regény egy elemi erővel megírt emlékezés a lélekformáló gyermekkorra, amely óhatatlanul a XX. századi magyar irodalom nagyjait juttatja az olvasó eszébe - Móra Ferencet, Tamási Áront, a gyermeki lélek csodás ismerőit. Nyelvi leleményessége, pergő jelenetei és a legnagyobb drámákon felülemelkedő életkedve lebilincselő élményt nyújtanak. Drozdy Győző életútja és művei - akár irodalmi, akár politikai munkásságáról legyen szó - felfedezésre várnak. Kompromisszumokat nem ismerő, nyugodni nem tudó alakja az elmúlt száz év korképének fontos része. A Kisbetyárok egy váratlanul felbukkant kincs, amely hosszú évtizedekig megbújt Drozdy hátrahagyott kézirataiban, de most végre a magyar olvasók kezébe kerülhet. Ösztökél valamire, amit egyre kevesebben merünk megélni: újra felfedezni önmagunkat a gyermeki világ kristálytiszta képeiben." (Borbás Marcsi) * Bajta ma Szlovákia, /szlovák neve Bajtava./ Az itt töltött gyermekévekre való visszaemlékezés elolvasásával a XIX. század végének vidéki gyermekéletéről egy érvényes, hiteles és korhű elbeszéléssel gazdagodunk - első kézből. * A ,,Bajtai kisbetyárok?" című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni ezt a majd félszázada született könyvet, amely ennél korábbra, egy olyan korba vezeti vissza az olvasót, amikor még az elektromos hálózat, vagy az autó, de még a kerékpár is ismeretlen volt, nem is beszélve a mai technikai eszközökről. Az Ipoly-menti falvak gyermek és felnőtt magyarjainak életére nyit ablakot, amelyen a gyerekzsivaly is kiszűrődik. S vele együtt egy olyan magyar nyelv is felsejlik, amelynek szavait, tájszavait a mai olvasó talán nem is érti. (Ehhez nyújt segítséget a könyvben olvasható kis értelmező tájszótár.) A mai kor emberének is feltétlenül tanulságos!