Bank - Építőművészet Magyarországon - Német, Angol, Magyar

Magyarország építészeti arculatának egyik fő meghatározója épített örökségünk azon része, amely az Osztrák-Magyar Monarchia idején keletkezett. Ezt a kort az erőteljes gazdasági fejlődés és kulturális pezsgés jellemezte. A prosperitás igényeke a modern pénzügyi szolgáltatásokat, sorra alakultak a bankok és a takarékpénztárak. A bankszakma presztízse egyre növekedett és a bankárok meg is akartak felelni a társadalmi elvárásoknak, ez többek között abban is megmutatkozott, hogy méltó székházakat építtettek, legismertebb épületeik ebben az időben jöttek létre. Ezek a paloták egyszerre hagyományőrzők és modernek. Az építész feladata volt kifejezni a stabilitást és az erőt, amelyet egy szilárd bank sugároz, ugyanakkor meg kellett teremtenie azokat a feltételeket, amelyeket a korszerű banküzem megkíván. Ebben a folyamatban alakult ki a bankszékház mindazon jellegzetességekkel, amelyeket ma természetesnek veszünk. Az új iparág elvárásai nehéz feladat elé állították az alkotókat, esztétikai, biztonsági és logisztikai igények sorát kellett úgy kielégíteni, hogy egyik terület se szoruljon háttérbe a másik rovására. A korabeli szaksajtóban jól nyomon követhetők azok a viták, amelyekben a trezorelhelyezés, a pénztárcsarnokok kialakításának, az irodák elhelyezésének problémáit tárgyalták a szakemberek. A magyar építészek megértették az idők szavát és megfeleltek a kihívásoknak. Erre talán az egyik legszebb példa a Magyar Nemzeti Bank épülete. Az akkori építtető, a monarchia jegybankja, az Osztrák-Magyar Bank nyolc igen neves osztrák és ugyanennyi híres magyar építészt kért fel a tervpályázatra, s az első díjat Alpár Ignác nyerte el, az ő tervei alapján készült el a ma is központi bankként működő épület. A győzelmet a korabeli magyar sajtó igen büszkén ünnepelte, de mindez arra is fényt vetett, hogy a századfordulóra már teljes vértezetükben mutatkoztak meg a banképítés hazai mesterei. Munkáik építőművészetünk kiemelkedő emlékei, a pénz és a kultúra nagyszerű találkozásai. A pénz világa ma még kicsit idegen, kicsit misztikus honfitársainknak. Kulturális és gazdasági szempontból egyaránt fontos, hogy ez jó irányba változzon és az emberek bátrabban és hozzáértőbben közelítsenek a pénzügyekhez. Ebben segít, ha látják, a pénz szerves része a kultúrának. Ez a könyv éppen ezt az összefüggést mutatja meg. Auth Henrik a Magyar Nemzeti Bank alelnöke Tisztelt Olvasó! Az elmúlt évtizedekben bejártam a történelmi Magyarország 63 vármegyéjét, több ezer híres magyar épületet, kastélyt, várat, templomot láttam és örökítettem meg fényképezőgépemmel, amellyel bejártam Európa több mint 20 országát és Amerikát is. A látottak tudatában bátran jelentem ki: Magyarország igazán büszke lehet építészeti értékeire! Ez a könyv, amelyet most tart Kedves Olvasóként kezében, ez is ezt szeretné bizonyítani, s erősíteni bennünk a hitet arra, hogy Magyarország szellemi értékei, építészeti kincsei mindig is európai színvonalúak voltak. Az album témája a magyarországi banképületek, bankpaloták. A kiadványban található fotók elkészítése nagy kihívást jelentett számomra, hiszen bizonyos értelemben egy zárt (bank)világ kapui mögé kellett fényképezőgéppel a kezemben belépni, egy olyan világba, ahol a biztonság és ebből fakadóan a jó értelemben vett bizalmatlanság a legfontosabb. Tavaly előtt, amikor egy tavaszi délutánon, a gyulai várkertben pihenve ezt a témát kiválasztottam, jól tudtam, hogy a pénz világa sokunk számára misztikus, ugyanakkor vonzó és érdekes. Bízom abban, hogy fotográfiáim megfelelő mélységű bepillantást engednek ebbe a világba, ugyanakkor remélem, hogy a bankvilág szépséges misztikuma is megmarad Olvasóim lelkébe. Ne feledjük el a bankárok mára nélkülözhetetlenné vált mecénási szerepkörét sem. Gyula, 2005. június 23. Bagyinszki Zoltán szerkesztő-fotográfus