Baross Gábor - számozott példány!

Minden idők legsikeresebb közlekedési, kereskedelmi minisztere Baross Gábor (1848-1892) volt. 1886-tól 1889-ig a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumot, 1889-től haláláig a kereskedelemügyi Minisztériumot irányította. Baross Gábor, ez a tehetséges, nagyra törő politikus felismerte, hogy az infrastruktúra minőségétől függ az ország fejlődése. Nevéhez fűződik az egységes magyar államvasúti hálózat megszilárdítása, több jelentős magánvasút államosítása, a fiumei kikötő fejlesztése, az első korszerű úttörvény, a magyar tengerhajózás megteremtése, a dunai hajóforgalom fejlesztése, a Vaskapu szabályozása, a Postatakarékpénztár létrehozása stb. Legnagyobb hatású intézkedése - mely európai hírnevet hozott számára - a zónatarifa 1889-es bevezetése volt. Új vasúti összeköttetéseket létesített, kiépítette a helyiérdekű vasúti hálózatot, hidakat emeltetett és szabályozta a Dunát a Vaskapunál és a Csallóközben. Kiviteli kereskedelmi társaságot alapított, kereskedelmi szerződéseket kötött a külfölddel. Külön iparbankot hozott létre, szakkiállításokat szervezett. Bevezette a vasárnapi munkaszünetet az ipari munkásság részére. Az ipar fejlődésének meggyorsítására 1890-92 között 36 ipari szakma részére adómentességet biztosított. Ipartámogatási politikája eredményeként két év alatt 146 új gyárat alapítottak Magyarországon. Minisztersége alatt fejlődött a magyar malomipar világhírűvé. Baross felismerte, hogy a korszerű szaktudás nélkül az iparosság kiszorul a piacról. Ezért felállította az Országos Iparoktatási Tanácsot, átszerveztette a tanoncoktatás rendszerét, s 61 új ipari szakiskola alapítását rendelte el. Baross Gábor nem az elméletek, hanem a gyakorlat embere volt Széchenyi István követője, legsikeresebb "tanítványa". Alkotásai a szabadelvű politika legértékesebb részét jelentik