Beksics Gusztáv történet- és közjogirása - Kritikai tanulmányok

Történelem és közjog: két ikertestvére a magyar alkotmánynak. De mig a történelem lemarad az idő kerekéről, s csak a nemzet emlékezetében él tovább: addig a közjog századokig szövődik, s vagy selyemmel, vagy daróczczal vonja be a nemzet testét. És én ugy érzem, hogy az a közjogi ruha, a melyet a nemzet most visel: ha nem is darócz, de bizonyára nem is selyem. Beksics Gusztáv pedig azt mondja, hogy selyem. És engem - a ki soha életemben könyvet nem irtam - a ,,violence morál" egy bizonyos neme kényszeritett könyvet irni arról, hogy ez a ruha nem selyem, - de irtam azért, hogy: selyem legyen. Igy tehát történelmet és alkotmánytant, doktrínát és poézist, modern államjogot és tételes közjogot magyar parasztészszel, rapszodikusan, halomba csak azért hánytam össze, hogy ezt a czélt - nem hogy elérjem, de hogy annak szolgáljak. Mert kevesebbet tenni, mint a mennyit lehet: nem kisebb hiba, - mint többet akarni annál: a mi lehetséges. Nem is tagadom: tudományossággal és nem politikával izgatok, hogy elérje a nemzet azt, a mi lehetséges. Abban áll-e ez a lehetségesség, hogy a saját maga sulypontját Mohácsnál elvesztett hazám azt visszaszerezze, s a dualizmus alapján vissza lehet-e azt szerezni vagy nem: erre a felelet tanulmányaim eredményeinek tanulságaiban lelhető föl. Azt azonban számtani igazsággal már most meg lehet állapitani, hogy a dualizmus államformában Magyarország a közjogi állam béklyóiból kikeverődzeni nem bir s ebben az államjogi kapcsolatban még a tiszta nemzeti állam sem fejlődhetik ki, - nemhogy a mindent nivelláló társadalomgazdasági állam megtermettségére - minden állam végső czéljára - mehetnénk át. Tartalom Előszó V ELSŐ RÉSZ. Beksics Gusztáv történetírásának módszere 1 MÁSODIK RÉSZ. I. Ferencz József történeti és közjogi jellemrajza. I. Fejezet. Kegyelmezési jog 7 II. Fejezet. Kötelességérzet - vagy hatalomérzet? 9 III. Fejezet. A ,,rendszer" 30 IV. Fejezet. A világ ,,legalkotmányosabb" fejedelme 45 V. Fejezet. A ,,legnemzetibb" fejedelem 78 HARMADIK RÉSZ. Teleki László tragédiája 90 NEGYEDIK RÉSZ. Beksics és a Dunai Konfederáczió 101 ÖTÖDIK RÉSZ. Királyi felségjogok és nemzeti jogok a magyar közjogban. I. Fejezet. Keletkezésük és meghatározásuk a Tripartitum alapján 127 II. Fejezet. A nemzeti és felségjogok tartalma 136 III. Fejezet. A felségjogok gyakorlásának módja és megoszlása 139 IV. Fejezet. Állami, királyi és nemzeti szuverénitás 142 V. Fejezet. Jura rezerváták a magyar közjogban 150 VI. Fejezet. A királyi felségjogok ellenőrzése 1848 előtt 152 VII. Fejezet. A királyi felségjogok alakulása 1867-ben 161 HATODIK RÉSZ. Katonai felségjogok. I. Fejezet. A hadsereg egységes vezérlete 169 II. Fejezet. A hadsereg egységes vezénylete 172 III. Fejezet. A hadsereg egységes belszervezete 176 1. Közjogi érvek 178 2. Közjog-történeti érvek 180 3. Közjog-logikai érvek 188 4. A törvény magyarázata 195 5. Végső aforizmák 213 HETEDIK RÉSZ. Beksics mint magyar Lustkandl 218 NYOLCZADIK RÉSZ. Taktikailag vagy közjogilag hagyta-e el Deák a 61-iki alapot? 259 KILENCZEDIK RÉSZ. Történeti, közjogi és politikai tévedések az 1867 : XII. t.-cz. körül 293 I. Fejezet. Történeti tévedések 294 II. Fejezet. Közjogi tévedések 306 III. Fejezet. Politikai tévedések 374 FÜGGELÉK. Kossuth Lajos. Jellemrajz száz sorban 391