Berlin, a megosztott város

A Németország szovjet megszállási övezetében fekvő birodalmi fővárost 1945-ben a Vörös Hadsereg foglalta el, de a Hitler-ellenes szövetségesek megállapodása értelmében négy hatalom szállta meg. Közvetlen érintkezésük miatt itt kezdődött a hidegháború és a rendszerek versenye is. 1948-1949-ben a szovjetek blokád alá vonták Nyugat-Berlint, hogy kiszorítsák a nyugatiakat a városból, amelyet azok grandiózus légihíddal hiúsítottak meg. 1953. júniusában a szocialista országok között elsőként Kelet-Berlinben mozdultak meg a munkások, amelyet szovjet páncélosok vertek le. 1958 novemberében Hruscsov ultimátummal igyekezett eltávolítani a nyugatiakat Nyugat-Berlinből, s amikor kísérlete kudarcot vallott, az NDK vezetése 1961. augusztusában fallal vette körül a városrészt. A megosztott ország után Berlin is két részre szakadt. Ezért terjedt el a találó mondás: "A német kérdés mindaddig nyitott, míg a Brandenburgi kapu zárva van." A berlini kérdésnek évtizedekig belpolitikai, külpolitikai, geostratégiai, állam- és nemzetközi jogi, valamint humanitárius dimenziói alakultak ki. A kapu megnyitására 1989. novemberéig kellett várni, amelyben Magyarországnak is része volt az NDK menekültek kiengedésével és az NDK rendszerének fellazításával. "A falból Magyarország verte ki az első követ" - köszönte meg Kohl kancellár az ország hozzájárulását. Németország újraegyesítése pedig Európa egyesítését is jelentette.