Beszervezés

Magyarország belpolitikai helyzete két évtizeddel az 1956-os forradalom után stabil. Azonban az ország gazdasági struktúrája reformokra szorul. A gazdasági nehézségeket súlyosbítja az 1973. évi olajárrobbanás, majd az a tény, hogy a '70-es évek második felére a Szovjetunió is csak konvertibilis valutáért, a világpiaci árat megközelítő árért hajlandó olajt szállítani az országnak. Az ország eladósodása, felgyorsult. Az ország vezetői előtt két út állt: vagy felrúgva a társadalmi konszenzust a fogyasztói árakat drasztikusan emeli, vagy külpolitikai nyitást hajt végre a nyugat felé, akár a Szovjetunió rosszallását is vállalva. A politikai vezetés - a Központi Bizottság döntése alapján - a második megoldást választotta. Az aktívabb és nyíltabb külpolitikai szerepvállalás célja, kedvező nyugati hitelek felvétele és gazdasági előnyök biztosítása a magyar gazdaság számára. Megsokszorozódtak Kádár János első titkár Nyugat-Európába történő utazásai, illetve a nyugati vezetők magyarországi látogatásai. Az Amerikai Egyesült Államok irányába is érezhető volt a politikai közeledés. A megfelelő tárgyalási alapok biztosítása érdekében a titkosszolgálatokért felelős politikai vezetés felhívta a hírszerzés vezetőjének figyelmét az intenzív és célirányos információszerző tevékenység végzésére. Ebben a politikai helyzetben került a magyar hírszerzés amerikai osztályának látókörébe Richard Wright, magas rangú amerikai külügyminisztériumi tisztviselő. Magyarországi beutazásai során az amerikai szerelmi és szexuális kapcsolatba kerül egy luxus prostituálttal, Angélával. A nő valóban vonzó és a maga módján intelligens teremtés. A labilis pszichikumú prostituált a rendőrség erkölcsrendészetének ügynöke. Személye akkor válik érdekessé, amikor amerikai barátja, Richard Wright magával viszi egy hivatalos látogatásra Bukarestbe. A román fővárosban Nixon volt amerikai elnök jószolgálati küldöttség élén találkozik Nicolae Ceausescu román pártfőtitkárral. A küldöttség résztvevője Richard is, aki magával vitte magyar szeretőjét a találkozóra. A magyar hírszerzőszolgálat a rendőrség jelzése alapján kezdi meg Richard Wright feldolgozását. Az ügynöknő irányítását átveszi a hírszerzés, kapcsolatuk minden mozzanatát feldolgozzák, dokumentálják. Találkozásaikról, szexuális együttlétükről fotókat videó- és hangfelvételeket készítenek. Az ügynöknő pedig írásbeli jelentéseket készít az együttlétekről. A hírszerzés vezetése úgy dönt, elég kompromittáló anyag gyűlt össze, hogy megkíséreljék az amerikai beszervezését. A siker biztosítása érdekében azt a látszatot kelti a szolgálat, hogy Angéla teherbe esik Wrighttól, és annak tudta nélkül a nő megszüli gyermeküket. Egy élő eleven gyermek megszerzése okoz egyedül problémát. A férfi reakciójának kiszámíthatatlansága miatt akárki gyermeke életét nem kockáztathatják, ezért az örökbefogadást választják. Egy gyermekotthonban élő, apátlan-anyátlan árva kisfiú lesz a csalétek. Az örökbefogadáshoz szükséges orvosi és közigazgatási engedélyeket a titkosszolgálat által készített hamis papírokkal és az ország egészét behálózó társadalmi kapcsolatok, ügynökök és a minisztériumokban működő SZT tiszti állomány segítségével szerzik meg, hajtják végre a feladatot. Richard Wright egyik Budapestre történő utazása során Angéla - a titkosszolgálat utasítása alapján - kész tények elé állítja az amerikait, amikor megmutatja neki közös gyermeküket. Wright döbbenetét kihasználva akcióba lép a magyar hírszerzés gátlástalan beszervező tisztje. A bizonyítékok és a presszió hatására az amerikai tisztségviselő vállalja, hogy folyamatosan információkat és dokumentumokat szolgáltat a magyar hírszerzés számára. Az együttműködés a szocialista társadalmi rendszer összeomlásáig tart. A szocialista országok hírszerző szolgálatai között folyik rivalizálás, így a Wright által szerzett információkat a KGB is hasznosítja. A sikeres beszervezés után a hírszerzés nem tart igényt az ügynöknő munkájára. Angélát szinte karanténba zárja a titkosszolgálat. Folyamatosan ellenőrzik telefonjait, bel- és külföldi levelezését. Útlevelét bevonják, még szocialista országba sem utazhat, mindezt azzal az indokkal, nehogy elárulja a beszervezés tényét Wrightnak vagy bárki másnak. A labilis idegállapotú nő hisztériás rohamokban tőr ki, fenyegetőzik, hogy tönkreteszi az egész akciót, ha nem utazhat külföldre, ha a hatóságok nem hagyják abba szoros ellenőrzését. Azzal fenyegetőzik, elárulja Richardnak, hogy nem is az ő gyerekük a kisfiú. A hírszerzés - igénybe véve az ügynöki hálózatokat és a társadalmi kapcsolatok láthatatlan résztvevőit - a nőt kényszergyógykezelésre beutalják egy eldugott, vidéki pszichiátriai intézetbe. Angéla hónapok óta nyugtatóktól bódultan éli az intézet mindennapi életét. Rögeszmésen emlegeti Istvánkát, a látszatból örökbefogadott kisfiút. Az intézet felújításán dolgozó építőmunkások közül két segédmunkás, kihasználva a nő gyógyszeres bódult állapotát, elcsalja az intézet parkjának egy elhagyatott zugába és mindketten megerőszakolják. Az erőszak ténye Angéla terhességével derül ki. A kezelések miatt nem tartják teljesen beszámíthatónak, ezért az intézet vezetője, a hírszerzés munkatársával konzultálva arról döntenek, hogy Angélán abortuszt hajtanak végre. A történet vége: Angéla másfél év múlva gyógyultan kikerül az intézetből. Megtalálja a diákkori szerelmét, összeházasodnak, egy kislányuk születik. A dunántúli kisvárosban, Veszprémben élnek egy sorházban. Így élik meg a magyarországi rendszerváltást. A regény többek között betekintést ad a magyar hírszerzés korabeli eszközeiről, módszereiről, az amerikai vonal hírszerzőtisztjeinek gondolkodásmódjáról, mindennapjaikról. A regény megtörtént esemény alapján íródott, fő- és mellékszereplői ma is élő hús-vér emberek. A dokumentumokat a rendszerváltás hajnalán a hírszerzés akkori vezetőjének utasítására több tízezer dossziéval együtt megsemmisítették. A nevek és a személyek adatai kódolt számítógépes rendszeren a hírszerzés archívumában ma is fellelhetők.