Betegjogok

Az egészségügyi jogi ismeretek egész országra kiterjedő egységes oktatási programja 2013-ban kezdődött, akkreditációt kapott, és egyre népszerűbb lett az orvosok körében. A budapesti, debreceni, szegedi és pécsi állam- és jogtudományi karok vezetői felkarolták a programot, s ezeknek az intézményeknek a prominens oktatói tartották az előadásokat az elmúlt években. A több mint kétéves oktatói tapasztalat alapján került sor a tananyag elsajátítását megkönnyítő közigazgatási, polgári jogi, betegjogi és büntetőjogi témájú négykötetes jegyzet megírására. A jegyzetek a korábban megjelent hasonló témájú kiadványokat kiegészítve nyújtják az oktatáshoz szükséges megfelelő tananyagot. Az egyes kötetek elsősorban ,,klinikai jogi" ismeretanyagot tartalmaznak, és ezen túlmenően nem törekedtek más szakterületek tananyagának bővebb ismertetésére. Az elmúlt évtizedekben többször előfordultak a betegellátással kapcsolatos káresemények, az egészségügyi szolgáltató felelősségét felvető incidensek, melyek a szolgáltatót marasztaló, jogerős bírósági döntést követően jelentős anyagi terhet róttak az egészségügyi ellátásban résztvevő intézményekre, vállalkozásokra, orvosokra és esetenként az érintett személyzet büntetőjogi és etikai felelősségre vonása is megtörtént. Nem a klasszikus ,,műhibaperek" sokasodtak, hanem az indokolatlan kockázatvállalásból, a dokumentációs fegyelem, az adatvédelem, a személyre szóló tájékoztatás, a betegjogok kellő ismeretének hiányából, illetve be nem tartásából származó káresemények szaporodtak. Az orvos--beteg kapcsolat terén mérföldkőnek számít az ókorban megfogalmazott hippokratészi orvosi eskü, melynek legfontosabb etikai alapelvei ma is időszerűek. Az orvosi jogi szabályok megjelenése a 20. századtól felgyorsult, és egyre inkább teret nyert és megerősödött az a nézet, hogy az orvosokat és az egészségügyi dolgozókat a munkájukkal kapcsolatos jogi és etikai felelősség is terheli. A fejlett társadalmakban érvényben levő orvos-beteg jogviszony alapján előtérbe kerültek az egészségügyi ellátással kapcsolatos közigazgatási, polgári jogi, büntetőjogi ismeretek, valamint a betegjogok, amit a betegek rendszerint érvényesítettek is. A szerzők felhívják a figyelmet az orvosi tevékenységgel összefüggő gondatlan veszélyeztetésre és az ezzel kapcsolatos büntetőeljárások következményeire is. Az orvosi tevékenységgel kapcsolatos bűncselekmények közül kiemelten tárgyalják az abortusszal, az emberi szervekkel, szövetekkel, az emberen végzett kísérletekkel, az eutanáziával, a mesterséges megtermékenyítéssel, a szervátültetéssel, a szervdonációval való lehetséges visszaéléseket, a halállal kapcsolatos büntetőjogi kérdéseket. Egyaránt érintik az orvosi munkajogi, biztosítási jogi, gyógyszerjogi és EU-jogi kérdéseket. Célunk az, hogy az orvosok és egészségügyi dolgozók a szerzett ismeretanyag tükrében a biztonságos munkavégzésen túlmenően felül tudják vizsgálni az egészségügyi ellátással kapcsolatos szerződésüket és az egészség ügyi felelősségbiztosításukat. A megfelelő szakmai és egészségügyi jogi ismeretekkel rendelkező egészségügyi dolgozó csak egy korrekt munkaszerződés és az ehhez társuló, kellően átgondolt és az esetleges legnagyobb kockázatú káreseményre is fedezetet nyújtó felelősségbiztosítás birtokában képes a munkáját a legnagyobb körültekintéssel és gondossággal végezni.