Bevezetés a közgazdaságtanba II. Makroökonómia/Tankönyv távoktatás céljára/Főiskolai jegyzet/Fsz.: 516

Előszó Ezt a tankönyvet a Pénzügyi és Számviteli Főiskola alkotó közössége készítette az 1977/78-as tanévben beinduló Távoktatás céljaira. Alapjául tulajdonképpen a Budapesti Gazdasági Főiskolák Szövetsége által kiadott "Bevezetés a közgazdaságtanba II. szolgált, amit a szerzők a távoktatás követelményeinek megfelelően nem csupán alakilag dolgoztak át, de a fent említett könyv használata során felgyülemlett oktatási tapasztalatokat felhasználva jelentősen át is írtak. Példák, feladatok sorát dolgozták bele, fokozva ezzel a mű alkalmazhatóságát önálló tanulásra. Vissza Tartalom 1. BEVEZETÉS 1-24 1.1. A makroökonómia tárgya 1.1.1. Az elméleti közgazdaságtan két alapvető ága 1.1.2. Az újratermelés és annak formája a piacgazdaságokban 1.1.3. A modern makroökonómia tárgya 1.2. A makroökonómia kialakulása és vázlatos története 1.3. A makroökonómia főbb módszertani kérdései 1.3.1. A makroökonómia pozitív elmélet, az elméleti közgazdaságtan sajátos ága 1.3.2. A gazdasági modellek szerepe 1.3.3. A gazdasági egyensúly illetve egyensúlytalanság 1.3.4. Az időtényező szerepe az elemzésben 1.3.5. A mikroökonómia tételeinek érvényessége a makroökonómiában 1.3.6. Tananyagunk szerkezetéről 2. A MAKROÖKONÓMIA ALAPÖSSZEFÜGGÉSEI 1-47 2.1. Makroökonómiai alapfogalmak 2.1.1. A makrogazdasági szereplők 2.1.2. A kibocsátás (output), jövedelem, kiadás makroökonómiai fogalma 2.2. A makrogazdaság teljesítményének mérése és főbb mutatói 2.2.1. A teljesítménymérés szükségessége és célja 2.2.2. A makrogazdaság teljesítmény mérésének problémái 2.2.3. A makrogazdasági teljesítmény főbb statisztikai mutatószámai 2.3. A makrogazdasági körforgás 2.3.1. Egy egyszerűsített gazdaság modellje 2.3.2. Kétszektoros modell a megtakarítások és a beruházások figyelembe vételével 2.3.3. Háromszektoros modell 2.3.4. Négyszektoros modell: a külföld bekapcsolása a körforgásba 2.3.5. A makrokörforgás számviteli modelljei 2.4. A pénz és a pénzügyi (monetáris) szféra a makrogazdaságban 2.4.1. Az aranypénzrendszer lényege és működése 2.4.2. Az aranypénzrendszer megszűnése 2.4.3. A modern pénzrendszer 2.4.3.1. A hitelpénz 2.4.3.2. Pénzügyi intézmények, szervezetek 2.4.3.3. A bankrendszer működése 3. A MAKROGAZDASÁGI EGYENSÚLY ELMÉLETE 1-163 3.1. A NEOKLASSZIKUS MODELL 3.1.1. Az aggregált kereslet és kínálat általános jellemzői 3.1.1.1. Az aggregált kereslet 3.1.1.2. Az aggregált kínálat 3.1.1.3. A makrogazdasági egyensúly 3.1.1.4. Az egyensúlyt befolyásoló hatások 3.1.2. A neoklasszikus makroökonómiai egyensúlyelmélet 3.1.2.1. A neoklasszikus makroökonómia alapjai 3.1.2.2. A pénzelmélet mint a korai neoklasszikus makroökonómia 3.1.2.3. A munkapiac neoklasszikus elemzése 3.1.2.4. A monetáris és a reálszféra kapcsolatának elemzése 3.2. A KEYNESI MAKROÖKONÓMIAI EGYENSÚLYI MODELL 3.2.1. A keynesianizmus alapjai 3.2.2. Az aggregált kereslet keynesi meghatározása 3.2.2.1. Az aggregált kereslet összetevői 3.2.2.2. Az aggregált fogyasztási és megtakarítási függvények 3.2.2.3. A beruházási kereslet 3.2.2.4. Az összkeresleti függvény 3.2.2.5. A multiplikátor 3.2.3. A monetáris szféra keynesi elemzése 3.2.3.1. A pénzkereslet 3.2.4. Az aggregált kereslet függvénye 3.2.5. Az aggregált kínálat keynesi elmélete 3.2.5.1. A munkapiac keynesi jellemzése 3.2.5.2. Az aggregált kínálat függvénye 3.2.6. A keynesi makroökonómiai egyensúly modellje 3.2.7. A kibővített (négy szektoros) keynesi modell 3.2.7.1. Az aggregált kereslet 3.2.7.2. Makrogazdasági egyensúly a kibővített keynesi modellben 3.3. A MAKROÖKONÓMIAI EGYENSÚLY MONETARISTA MODELLJE 3.3.1. A keynesi modell elégtelensége az 1970-es évektől, az új paradigma szükségszerű megjelenése 3.3.2. A "monetarista ellenforradalom" lényege 3.3.2.1. A monetarizmus pénzelmélete 3.4. A MAKROÖKONÓMIAI EGYENSÚLYI MODELLEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÁTTEKINTÉSE