Bevezetés a társadalomelméletbe

ELŐSZÓ E jegyzet célja: a filozófiát nem szakos hallgatóként tanulók számára bemutassa a filozófia e századi történetében nagyobb figyelmet kapott területek egyikének, a társadalomelméletnek a főbb témaköreit. A társadalomelméleti gondolkodás kettős kötöttségű. Egyfelől a filozófia (társadalom- és történelemfilozófia, politikai filozófia, etika) hagyományvilágában gyökerezik. Másfelől pedig - a filozófiától függetlenné vált - társadalomtudományok kutatási eredményei is formálták problémavilágát. E kettős kapcsolódás figyelembevétele határozta meg a jegyzet tagolását és a társadalomelméleti témaköröket bemutató szövegrészletek kiválasztásának szempontjait. Ennek megfelelően a jegyzet első részében egy terjedelmesebb bevezető olvasható a filozofálás típusairól, melynek keretében már érintem a filozófia és a tudomány viszonyának átalakulását. Majd ezt követően az ember, a történelem és a társadalom kérdéskörét vizsgáló szerzőktől olvasható egy-egy rövidebb tanulmány - illetve könyvrészlet. Itt filozófusok, szociológusok, történészek írásai kaptak helyet, ezzel is érzékeltetve a társadalomelméleti érdeklődés forrásvidékének heterogenitását. Az összeállításnak nem célja - noha olvashatók egymáshoz tartalmilag erősen kapcsolódó szövegek is hogy a különböző szerzők különböző műveiből mintegy mozaikszerűen kirajzolódjon egy konzisztens és részletesen kibontott társadalomelmélet. A jegyzet a helyet kapott szerzők különböző stílusa, műfaja, fogalmisága, sőt a kiválasztott szövegek eltérő terjedelme miatt sem tud ennek az igénynek megfelelni. A közölt szövegek előtt a szerzőkről és az általuk tárgyalt kérdéskörről, esetleg annak más, ebben az összeállításban szintén szereplő témával való érintkezéséről olvasható rövidebb-hosszabb bevezető. Mely bevezető természetesen nem pótolja a felidézett szövegrészletet, nem azok rövid összefoglalása, hanem - éppen azért, mert a legtöbb szöveg egy hosszabb írás részlete - azt a kontextust (elméleti pozíciót, a kutatott területen jelentkező főbb megközelítéseket) jelzi, melyben megfogalmazódtak a kötetben szereplő gondolkodók kérdésfeltevései. Egyedül a ,,Jog és társadalomelmélet" című fejezet tér el ettől a (bevezető, szövegrészlet) szerkezettől, ugyanis e témakörben hozzáférhető egy válogatás (Cs. Kiss-Karácsony, 1994), amely többféle, az említett fejezetcímhez tartozó szöveget közölt. Vissza TARTALOM Bevezetés 5 A filozófia mint életforma 10 A filozófia mint életbölcsesség 12 A filozófia mint tudomány 18 A szubjektum miként (f)eltűnik 34 Az ember fogalma a történelem folyamán (Bultmann) 35 Az individualizmus (Simmel) 47 Egy szimbólumelmélet körvonalai (Bertalanffy) 52 Történelem 65 A történelem hasznáról és káráról (Nietzsche) 67 A történetfilozófia (Collingwood) 75 Az aszimmetrikus ellenfogalmak (Koselleck) 82 Ábrázolás, esemény, struktúra (Koselleck) 87 A történelem folytonosságáról (Gerschenkron) 97 A szociokulturális evolúció 110 Az ösztön és az értelem között (Hayek) 111 Az idő 128 Az időről (Elias) 129 Kultúra és civilizáció 140 Civilizáció és kultúra (Braudel) 143 A társadalmi kényszertől a belső kényszerig (Elias) 148 Technika a társadalomtörténetben 163 Az ember öröksége (Mumford) 165 Jog és társadalomelmélet 180 Politika 192 A parlamentáris rendszer természete (Canetti) 193 Vallás 196 Vallásfilozófia és teológia (Rahner) 197 Tudomány 208 A tudományos forradalmak szerkezete (Kuhn) 209 Természet 217 A természet problémája (Heisenberg) 218 Irodalom 227