Bevezető az Újszövetségi Szentírásba I.-II.

Megjegyzés: 1200 példányban készült. ELŐSZÓ Aki az Újszövetséget tanulmányozni akarja, ismernie kell azt a kort, amelyben megszületett az Uj Szövetség, és Szent Iratai keletkeztek. maga Jézus nem lépte át a zsidóság határait. Az első keresztény igehirdetés is a zsidóknak szólt. A Szent Iratok szerzői majdnem kivétel nélkül szintén zsidók. Kézenfekvő tehát, mennyire fontos a zsidó miliő ismerete. Az a kor azonban, melyben az Új Szövetség eseményei elkezdődtek, nem olyan kor volt, amelyben a zsidóság önmagába zártan élt: Palesztina Róma uralma alatt állt. A szétszórtan "diaszpora" élő zsidóságnak pedig még szorosabb kapcsolatai voltak a Hellenista világgal. Fontos tehát a görög-római világ ismerete is, főleg azért, mert a keresztény igehirdetés hamar kilépett a zsidóság köréből, és kapcsolatba került a pogány világgal. Hasznos ezért ismernünk a pogány világ történelmi helyzetét, vallási nézeteit is, ha az Újszövetség örömhírét konkrét keretébe akarjuk helyezni. Vissza TARTALOM I. kötet Előszó 1 Bevezetés: Az újszövetség világa 2 A görög-római világ A római világbirodalom A földrajzi keret: A határok/Az utak A népesség: Sok féle nemzetiség, a polgári és szociális rend A provinciák és a közigazgatás A hellénista civilizáció 5 A hellénizmus lényege, jelentősége A "philosophia popularis" Az antik világ hellénizálódása A görög-római pogányság 8 A honi istenek áthagyományozott kultusza Az orientális vallások, A miszteriumok A gnoszticizmus A császárkultusz A zsidóság világa 14 A zsidó vallás Vallási meggyőződés és vallási élet: A monoteista hit Angyalok és démonok A túlvilági élet és jutalom Messzianizmus és eszkatológia A törvény és a hagyomány Az egyéni vallásosság A papság és a kultusz A Templom A papság A templomi kultusz A "szábbát" és az ünnepek A zsinagógák A törvény és a hagyomáyn őrzői: A szinedrium Az írástudók Vallási és politikai pártok a zsidóságban A farizeusok A szadduceusok Az esszenek A Qumrán-kérdés A szamaritánusok A zelóták A heródiánusok Palesztina és a Római birodalom 36 Heródes dinasztiája: Nagy Heródes Nagy Heródes fiai A római prokurátorok A prokurátorok uralma Az első prokurátorok Herodes Agrippa Az utolsó prokurátorok Lázadás Róma ellen és Judea pusztulása A zsidóság ujjászerveződése Jeruzsálem pusztulása után A 2. sz. iskolái és tanítói A diaspora-zsidóság 44 A diaspora-köösségek szervezete Prozelitaság és vallási propaganda A hellénista zsidóság Zsidóellenes reakciók Az irodalmi miliő A zsidóság irodalma 48 A palesztinai zsidóság apokrif iratai Az apokrif iratokról általában A Hénok-irodalom A Jubileumok könyve A 12 Pátriárka testamentuma Salamon zsoltárai A "Haggada"-s elbeszélések Az apokalipszisek A Qumrán-textusok: A szekta regulái Az u.n. "háborus tekercs": Himnuszok és hálaadó zsoltárok A Habakuk-kommentár A Damaszkusz-dokumentum A Qumrán-iratok jelentősége A hellenista zsidóság irodalma: A görögül írt apokrifek Költők és historikusok Apologetika és propaganda Alexandria-i Filón A rabbinista irodalom Általánosságban A szóbeli hagyománytól a leírásig A Talmud-i kompilációk A "midrás"-ok A "targum"-ok Az új szövetség szent iratainak keletkezése és megszületése Őskeresztény igehirdetési műfajok és formák 60 Őskeresztény hitvallások: A prédikáció A homologia Hitvallásformulák Változatos megfogalmazások Őskeresztény énekeke Krisztus-himnuszok Változatosságok A liturgikus hagyomány Az istentisztelet Eukarisztia A keresztség A dosologiák A parainetikus hagyomány Erény-, bűnkatalogusok Állapot-, állás-táblázatok Hivatáskatalógusok Az Újszövetség leveleinek megírása 71 A levél és az episztola Fogalmi tisztázás A megírási körülmények Autenticitás és pszeudonimitás A levél írójának a neve Név nélküli írások A pszeudonim író Az őskerszténység kronológiája Abszolut és relatív kronológia A Gallio-felirat Szent Pál levelei 79 Szent Pál apostol élete: A megtért farizeus - A pogányok apostola - Missziós útjai Szent Pál levelei: Leveleinek száma - Leveleinek jellegzetessége - A "valódi" Pál-i levelek A Tesszalonikaiakhoz írt két levél 84 A tesszalonikai egyházközség Tessz tartalma Tessz tartalma Tessz megírásának ideje Tessz viszonya Tessz-hez Tessz hitelességének kérdése A galatákhoz írt levél 89 A Gal hitelessége és egysége - A Gal címzettjei A gal tartalma - A Gal célja A korintusiakhoz írt első levél 94 Korintus Szent Pál korában A korintusi egyházközség Az egyházközségben uralkodó állapotok Kor tartalma Megírásnak indítéka, helye, ideje A korintusiakhoz írt második levél 100 A korintusi egyház az 1. kor megírása után Pál ellenfelei Korintusban 2 Kor hitelessége és egysége 2 Kor megírási helye és ideje Tartalma 2 Kor jellemzése A rómaiakhoz írt levél 106 A Róm tartalma A római egyházközség A Róm megírásának körülményei Megírási hely, idő A Róm viszonya a Róm-hoz A Róm tanítása A fogságból írt levelek 115 A Filippi-ekhez írt levél 115 Filippi és egyházközsége A Fil tartalma A Fil-ben szereplő tévtanítók A FIl egységének kérdése Megírásának helye, ideje A Filemon-hoz írt levél 119 TArtalma A címzett A megírás helye, ideje A Kolosszeiekhez írt levél 120 A Kol tartalma Kolosszé egyházközsége Tévtanítók A Kol megírásának ideje, helye A Efezus-i levél 125 Efezus és egyházközsége Az Ef tartalma Az Ef karaktere Az Ef témája Az Ef páli eredetének kérdése A lelkipásztori/Pásztorális/levelek 131 A Timoteushoz írt 2 levél A Tituszhoz írt levél A név eredete; a címzettek 1 Tim tartalma A Tit tartalma A 2. Tim tartalma A pasztorális levelek sajátossága 133 Kronologiai és topográfiai adatok A Paszt nyelve és stílusa A tévtanítók elleni küzdelem Az igaz tanítás A Paszt egyházszervezete Az Újszövetség egyéb levelei /A Szt. János-i levelek kivételével/ A zsidókhoz írt levél A katolikus levelek 140 A zsidókhoz írt levél 141 A Zsid tartalma - Irodalmi karaktere - "CÍmzettjei" - Szerzője - Megírásának ideje A Szent Jakab - levél 147 A Jak tartalma Irodalmi sajátossága Teológiai helye A szerző neve A megírás ideje A betegkenés Jak 5,14 szerint Az első péter-levél 153 Az 1 pét címzettjei Tartalma és célja Alkalom a megírásra Keletkezési hely, idő Az 1 Pét szerzője A Judás-levél 156 Tartalma Megírási alkalom A Jud szerzője Keletkezési ideje A második Péter-levél 158 A 2 Pét tartalma Irodalmi függés a Jud és a 2 Pét között Szerzője II. kötet A Szóban áthagyományozott Jézus-tradíció formái és műfajai A szinoptikus tradició formatörténete 1 "Krisztus"-ként hirdetett Jézus Levelek és evangéliumok Az evangéliumok és az Egyhéz élete Hirdetés és nem biográfia Jézus szavainak és tetteinek formálódása A formatörténeti módszer igaza és határai Hogyan hagyományozták tovább azt, amit Jézus hirdetett? 10 Prófétai szavak Bölcsességi szavak Törvény-szavak Hasonlatok Krisztus-szavak Tanító-, és vitabeszédek Hogyan hagyományozták tovább azt, amit Jézus tett? 12 A Passiotörténet A csodaelbeszélések Krisztus-történetek Az evangeliumok szerkesztési története 15 Az Evangélium és az evangéliumok 16 Az "Euángelion"-szó A kérügma és a hagyomány egybekapcsolása Az egy Evangélium, és a négy evangélium A színoptikus evangéliumok az apostolok cselekedetei 19 A szinoptikus kérdés 22 Szinopszis - Evangeliumharmonia A szinoptikus probléma: A három szinoptikus anyaga Megegyezés a szinoptikusok között Eltérések a szinoptikusok között A szinoptikus probléma megoldási kisérletei Függelék: A Mk a legrégibb a 3 szinoptikus evangélium között A Szent Márk-evangélium 26 Evangélium mint írás A Mk célja A Mk hisztoricitása: Teológiai szempontjai Apologetikai szempontjai Katetikus inditekai A Mk szerzője Keletkezési idő, hely A kánoni MK-záradék A Szent Máté-evangélium 44 A Mt tartalma A Mt mondanivalója A Mt szerzője A Mt megírási helyek, ideje A Szent Lukács-evangélium 52 A Lk tartalma A Lk forrásai A Lk,mint történelmi mű Az események időkeretbe foglalása Folytatólagos hiradás A Lk mint Krisztusra irányított üdvtörténelem, melynek két gyújtópontja: a szenvedés és feltámadás misztériuma Oka: A szentlélek, Célja: A hivóknak világot átfogó közössége Módszere: A jóság evangéliuma Eredménye: Az evangélium, mint életszabály A harmadik evangélium szerzője A Lk megírásának ideje, helye Az apostolok cselekedetei 63 Az Apcs tartalma A könyv címe, párhuzzam az apCs és a Lk kompozíciója között Az ApCs forrásai Az ApCs célja Az ApCs történeti értéke Az ApCs szerzője Az ApCs szövege A Szentjánosi írások A Szent János-evangélium 73 A Jn tartalma és felépítése A Jn szöveg-, és irodalom kritikai problémái A negyedik evangélium szerzője Az újkori kritika ellenvetései A Jn öntanusága A Jn megíási helye, ideje, olvasói Az anyag és elrendezése A Jn teológiája A Jn és szinoptikusok közti viszony A Jn vallástörténeti háttere Szent János első levele 93 Az 1. Jn tartalma Címzettek Az 1. Jn szerzője A "Comma Johanneum" kérdése Az 1 Jn keletkezési körülményei Szent János második és harmadik levele 95 A 2. Jn tartalma A 3. Jn tartalma A 2. és 3. Jn szerzője Alkalom és cél az írásra A jelenések könyve 98 Az apokaliptikus műfaj Apokaliptika és prófécia A szimbolikus nyelv A jel és az Ószövetség A jel kompozíciója A Jel üzenete és tanítása A szerző szándéka A Jel eszkatologikus tanítása A kiliazmus kérdése A Jel biztos állításai A Jel eszkatologikus tanítása A kiliazmus kérdése A Jel biztos állításai A Jel aktuális jelentősége A JEL szerzője, keletkezési ideje: A Jel és a Jn A pozitív megoldás nehézségei A megírás helye, ideje Az Újszövetségi Kánon megszületése 113 A Kánonképződés kezdetei A "kánon" Az Ószövetség a keresztények első szent könyve Az evangélium Az Úr-szavak Az apostoli megfogalmazás Az első gyűjtemények Markion kánonja Az újszövetségi kánon Kr. u. 200-ban 116 Irenaeus Tertullianus Clemens Alexandrinus A muratori-kánon Az újszövetségi kánon lezárása A görög egyház A latin egyház A szír egyház A reformátorok és a Tridentinum Függelék: Kronológiai áttekintés az Újszövetség iratainak keletkezéséről