Böhm Vilmos válogatott politikai levelei 1914-1949

A századfordulóra a szocializmus az európai kultúrkör legjelentősebb politikai, társadalmi tényezőjévé vált.A munkásvezetők e nagy generációjából szinte egyedül Böhm Vilmosnak adatott meg, hogy majd ötven éven át közvetlenül vagy közvetetten részt vegyen a szocialista mozgalom irányításában. Államtitkárként, miniszterként, illetve népbiztosként kiemelkedő szerepe volt az 1918-1919. évi forradalmakban. Huszonhat évnél hosszabb első emigrációja idején közvetlen kapcsolatba került az őt befogadó Ausztria, Csehszlovákia, majd Svédország szocialistáival, valamint a nemzetközi szocialista mozgalom kiemelkedő személyiségeivel. Ugyanakkor soha egy pillanatra sem szakadt el a magyar szociáldemokrata párttól, mindvégig a magyar nép érdekében küzdött és dolgozott. Az 1940-es évektől már mint a Szociáldemokrata Párt nagy öregét tartották számon, amit nemcsak mozgalmi tapasztalatai, de egyéni kvalitásai alapján is méltán kiérdemelt. 1945 után, ha különböző okok folytán nem is válhatott a magyar szociáldemokrácia meghatározó tényezőjévé, vitathatatlanul a mozgalom nagyhatású, barátai és ellenfelei által egyránt tisztelt személyiségként szerepelt. 1945 után stockholmi magyar követként igyekezett szolgálni az ország újjáépítését, külföldi kapcsolatainak fejlesztését. 1948-ban betegsége, de főleg az ekkor bekövetkezett politikai fordulat miatt lemondott, s külföldön maradt. Élete utolsó évében ismét a baloldali emigráció szervezésével, Magyarország demokratikus szocialista átalakításának tervével foglalkozott. Böhm Vilmos levelezése egy eseményekben gazdag, küzdelmes életpálya, s egyben a magyar és a nemzetközi szocialista mozgalom általa megélt történetének személyes vonatkozásoktól sem mentes, mégis objektív lenyomata.