Bonyhai Gábor összegyűjtött munkái 1/A

FÜLSZÖVEG E gyűjteményes kötet Bonyhai Gábor valamennyi fontosabb tanulmányát tartalmazza. A fiatalon elhunyt tudós mint alapvető irodalomelméleti munkák fordítója ismeretes, holott szerzőként is jelentős. Bonyhai egyike volt azoknak, akik a hatvanas-hetvenes években a magyar irodalomtörténet-írást uraló pozitivista szemlélet, illetve az irodalomelméletet kisajátító lukácsi esztétika ellenében keresték a megújulás lehetőségét. TARTALOM 1/A kötet Előszó (Veres András) 9 I. THOMAS MANN-TANULMÁNYOK Szignifikáns forma mint értékmetafizika Thomas Mann A kiválasztott című regényében Bevezetés.......................................21 a) A nyelv, az irodalom, a zene és a metafizika összefüggése ... 22 b) Az irónia mint az epikai és az imaginatív sík közötti paradox ellentét. Irónia mint kontrapunkt.............33 I. A Rendtől a Konfúzióig 1. A kimondott és a megmutatkozó....................37 2. A Rend, a Hatalom, a Gazdagság és a Folytonosság képsorai a Grimáld és Baduhenna című fejezetben ...............39 3. Az értékek egyensúlya...........................48 4. A Szép mint az Élettől a Szellem felé való átmenet első fázisa 49 5. A képzés (Bildung) motívumai A gyermekek című fejezetben . . 55 6. A nemek közti különbség fokozatos differenciálódása és a testi szépség teljes erotizálódása mint a Bűn realizációjának motivikus előkészítése A gyermekek című fejezetben........57 7. A Bűn és a Konfúzió teljes kibontakozásai rakoncátlan gyermekek című fejezetben.........................62 8. A férfi és a nő közötti különbség teljes kibontakozása az Eisengrein úr és az Eisengreinné úrnő című fejezetben .... 67 9. Testi és szellemi motiváció a mű első részében .........76 10. A Szép funkciójának megszűnése és a Szellem közvetlen előmotívumai.....79 11. A Rend és a Konfúzió kontrapunktikus összeütközése Az öt kard című fejezetben........80 II. A Konfúziótól a Szellemig és a második konfúzió mint a Szellemnek az Élethez való sikertelen visszatérési kísérlete 1. Az Élet és a Szellem alacsony szinten megvalósult viszonylagos harmóniája A Szent Dunstan-i halászok című fejezetben. A humor mint az Élet és a Szellem apró konfliktusa.......82 2. A Rendkívüli megjelenése az egyszerűség és harmónia világában.................90 3. Az Elet apró ellentmondásainak intenzívebbé válása a Rendkívüli hatására ....93 4. A képzés motívumai A gyászoló című fejezetben. A Rendkívüli és a Szellem motívumainak összekapcsolódása ..... 97 5. Az Elet és a Szellem kontrapunktikus összeütközése Az ökölcsapás és A felfedezés című fejezetekben...........105 6. A Szellem és a Rendkívüli motívumainak végleges összekapcsolódása A disputa című fejezetben. A véletlen és a szabad akarat funkcióváltása...................108 III. A Szellemtől az Életig. A második konfúzió 1. Az Élethez való visszatérés a Poitewin úr című fejezetben ... 111 2. A férfi és a nő funkciója közötti különbség ismételt megjelenése A találkozás című fejezetben..............118 3. A Szellem győzelme az Élet felett. A Szellem démonivá válása. A Bűn előmotívumai..128 4. A ,,sors iróniája" mint az epikai és az imaginatív sík kontrapunktikus ellentéte....134 5. A Konfúzió második nagy realizálódása ..............136 IV A második nagy Konfúziótól a minőségileg magasabb Szellemig 1. A férfi és a nő funkciójának felcserélődése és imaginatív értékének ellentétesre változása A kő című fejezetben.....147 2. A Szellem teljes győzelme a Test felett A vezeklés című fejezetben.......151 V. A Szellemtől az Életig. Az értékek egyensúlyának minőségileg magasabb szinten történő helyreállása 1. A Konfúzió képei y4 kinyilatkoztatás című fejezet első részében 156 2. A csoda mint a minőségileg magasabb rendű Szellem képrendszere .......161 3. A testi és a szellemi motiváció funkcióváltása A második látogatás című fejezetben..................164 4. A rendkívüli humanizmus képei A megtalálás, Az átalakulás és Az igen nagy pápa című fejezetekben. Az értékek megmaradásának összefüggése....173 5. A rendkívüli dicsőség képei Az igen nagy pápa című fejezetben 179 VI. A fiktív elbeszélő funkciói 1. A fiktív elbeszélő helye az imaginatív értékösszefüggésben . .190 2. A fiktív elbeszélő kommentárjainak strukturális funkciója . . 192 3. A Ki harangoz? című fejezet imaginatív és zenei funkciója . . 194 4. A fiktív elbeszélő ,,fiktív poétikája" és a mű valóságos poétikai-zenei formája közötti viszonyok..............197 Cselekményrendszer és értékrendszer ..................201 Thomas Mann alkotómódszeréről Adalék a poétika és az irodalomtörténet összefüggéséhez ..221 Az értékek kibontakozása és az ismétlődés Elemzéspélda a Doktor Faustus kompozíciójához.........253 Névmutató.......................................279