Börtönnapló

'Börtönben, lágerben papír nem létezett, az írás szigorúan tiltva volt. Jegyeztünk az agyunkba, a falak szögleteibe, vagy szalmazsákban eldugott szappandarabkákra. Részletesebb jegyzetek készültek a szabadulás után, de csak nagyon összevont tömör formában, mert könyvet, írott holmit Ceausescu Romániájából csak engedéllyel, láttamozással lehetett kihozni'. Pietsch Miklós Börtönnaplója is csak jóval szabadulását követően, Nyugatra távozása után születhetett meg a most megjelent formájában, a szerző festményeivel, rajzaival illusztráltan, verseivel kiegészítetten. A szerző egyetemi hallgató, amikor az 1956-os magyarországi forradalmat követő évben 'koholt vádak alapján a Román Népköztársaság belső és külső biztonsága elleni összeesküvés bűntettéért' letartóztatják, és tizenkét évi kényszermunkára ítélik. A napló a per lefolytatásáról és a rablét első négy évéről szóló részletes beszámoló négy részben: a temesvári és a jilavai börtönesemények, a salciai fegyenctelepen kényszermunkával töltött napok felidézése, valamint a szamosújvári börtönlét - egy vers erejéig - fölvillantott keservei. (A Szamosújvárról való szabadulás történetét a szerző az Aradiak című regényében dolgozta föl). Pietsch Miklós a romániai börtönviszonyok aprólékos, hiteles bemutatására törekszik: a zsúfolt cellákra, a beteg és a félelemmel átitatott emberek kipárolgásával elegy küblik domináns szagára, az alapvető egészségügyi előírások, az orvosi ellátás tejes hiányára, a napi egyhangúságot megtörő ételosztásra, az étrend fontosságára, a munkatáborok embernyomorító hétköznapjaira, a túlélés törvényeire, de legfőképpen arra, hogyan lehet átvészelni a mindennapok poklát, a testi gyötrelmeket, a lelki kínokat, a megaláztatást. A személyes érzelmeket elfedő, tárgyilagos hangvételű beszámoló fontos és tanulságos adalék a Ceausescu diktatúra sötét titkainak megismeréséhez.