Budapest - Schneider Fáni regénye

Buda, Óbuda és Pest egyesülése után negyed század alatt megduplázódott Budapest lakosainak száma. Nem természetes szaporulat, hanem bevándorlások által. Vidéken megélni nem tudó tanult vagy iskolázatlan magyarok, szlovákok és svábok, a Habsburg Birodalom más országaiból érkező műszaki értelmiségiek és szakmunkások tömegeit szippantotta fel a város. És a munkát keresők mellett hamarosan kialakult a parazita félvilág meg a gátlástalan alvilág is. Lux Terka - ami természetesen írói álnév - szintén vidékről érkezett: ő lett azon kevés írónők egyike, aki az írásaiból akart megélni. Az ő főhősnője Schneider Fáni, Budapest szimbóluma, akinek alakját az írónő egy városi kuplé szövegéből teremtette meg. A város multietnikusságának megfelelően félig német, félig szlovák, munkáscsaládba született, rendkívüli szépségű Schneider Fáni örök életű: gyerekként a város egyik legrégebbi, már a honfoglalás előtt is lakott részében, az írónő életében szegények lakta, apró házakból álló Rácvárosban, ismertebb nevén Tabánban játszik az utca porában. Később a középkori Buda Szent Péter nevű külvárosában énekléssel keresi a kenyerét, karrierje a Gizella téri Német Színházban folytatódik. Csak színházi karrierje után, a századfordulóra lesz belőle a nagyvárosi életformát jelképező könyörtelen, hideg, számító, pénzéhes "magyar kokott". Akinek regénye is lesz: ez a könyv.