Budapest és a szabadkőművesség

A szabadkőművességet mindmáig bizonyos titokzatosság lengi körül. Ez a 18. század elején Angliában keletkezett filantróp polgári mozgalom, melyhez rövidesen arisztrokraták is csatlakoztak, valószínűleg a középkori székesegyházak építőiről kapta nevét. A felvilágosodás, a tolerancia, a deizmus, az egyenlőség, a haza és az emberiség szolgálatának a szabadkőművesek által vallott eszméi ezoterikus, ókori, középkori és újplatonista eredetű szimbolumokkal, bonyolult beavatási szertartásrenddel, titkos összejövetelekkel párosultak. A 18. század folyamán egész Európában és az angol gyarmatokan is sorra alakultak szabadkőműves páholyok. Magyarországon 1749-ben, Brassóban jött létre az első páholy, míg Pesten az 1770-es évek elejéről van adatunk a Nagyszívűséghez címzett páholy megalakulásáról. Berényi Zsuzsa Ágnes könyvében rövid történeti bevezető után Budapest szabadkőműves emlékeit, elnevezéseit ismerteti kerületről kerületre haladva, térképen is megjelölve az egyes szabadkőműves "tereppontokat". A kötet második felében a leghíresebb magyar (és hazánkhoz is kapcsolódó külföldi) szabadkőművesek rövid, elsősorban szabadkőművességük eseményeit előtérbe helyező életrajzát találjuk. A szerző által most közölt adatok jó része először lát napvilágot; mögöttük évtizedes kutatómunka, levéltári iratok, könyvtári anyagok ezreinek áttanulmányozása rejlik. A kötetet mind a történészek, mind a szabadkőművesség és Budapest története iránt érdeklődő olvasók haszonnal forgathatják.