Chrestomathia ceremissica

A cseremisz nyelv kutatása, ha e fogalmat tágabb értelemben használjuk, a 17. sz. második feléig nyúlik vissza. Elsőként a holland N. Witsen (1641 - 1717) nevét f említhetjük, aki 1666-1667-ben nagy utazást tett Oroszországban és Ázsiában. Noord en Oost Tartarye (Amsterdam 1692; 17052) című híres könyvében számos nyelvből közöl szójegyzéket, köztük a cseremiszből is. A második kiadásban a szójegyzékhez egy Miatyánk-fordítást is csatol. Egy másik neves utazó, D. G. Messerschmidt Nagy Péter cár megbízásából 1720-1727-ig több finnugor nyelvből készített szójegyzéket, melyek közt a cseremiszt is megtaláljuk. Specimen Philologiam Hyperborei című, 1720-ból való műve és a hozzá tartozó Specimen der Zahlen und Sprache(n) Einiger Orientalischen und Siberischen Völker... című táblázat kéziratában Messerschmidt a magyar, finn, mordvin, votják, zürjén, osztják, vogul stb. nyelvek mellett a cseremisz számneveket is közli, sőt néhány főnevet is. A munka kéziratban maradt, levéltárban őrzik. A svéd J. Ph. Strahlenberg Das Nord- und Ostliche Theil von Europa und Asia (Stockholm 1730) című művének Gentium Boreo-Orientalium Harmónia Linguarum nevet viselő összehasonlító táblázata, mely az egyes finnugor nyelvek rokonsági viszonyát szemlélteti, lényegében megegyezik a MESSERSCHMiDTével, nyilván tőle kölcsönözte. Nagy előrelépést jelentettek Oroszország népei - köztük a cseremisz - nyelvének megismerésében azok az expedíciók, melyeket Leibniz sürgetésére II. Katalin cárnő szerveztetett. (Leibniz még Nagy Péterhez fordult kérésével, de a megvalósítás az utódokra öröklődött.) Számunkra az ún. második kamcsatkai expedíció (1733-1743) a legjelentősebb. Ennek G. F. Müller volt a vezetője, s J. E. Fischer (1697-1771) a pétervári titkára, de 1740-től személyesen is részt vett az expedícióban. Az expedíció nyelvészeti anyagát ő szerkesztette szótárrá, amely többek közt az első kísérlet egy uráli etimológiai szótár összeállítására. Fischer Vocabularium continens trecenta vocabula triginta qua gentium, maxime ex parte Sibiricarum címet viselő szótára 307 latin szónak adja meg 34 nyelven - köztük a cseremiszen is - a megfelelőjét. A szótár kéziratban maradt, de a későbbiekben sokan felhasználták. Fischer 1752-ben elkészült, de csak 1768-ban napvilágot látott Sibirische Geschichte (I.-II. St.-Petersburg) című művébe mindössze 38 cseremisz szó került bele.