Csak a férjem meg ne tudja!!!

- Swoon! Te írsz naplót? - kérdeztem az írónőt. - Aha! (nevet) - Te hülye vagy? Nem tanulsz a saját főhősöd sorsából? - Elrejtettem a legalsó fiókba... - még mindig nevet azzal a kislányos, hamis mosolyával. - És??? - értetlenkedtem. - Ildikó is elrejtette a táskájába, aztán mi lett a vége? A balesetig senki nem tudott a titkos naplóról, kivéve Ildikót. És most? Mindenki tud a naplóról, kivéve Ildikót... Ó Drága Naplóm! Elbuktam... megcsaltam őt. Megcsaltam azt az embert, akit az életemnél is jobban szeretek. Amikor felébredtem, hatalmas gombóc volt a torkomban. Képtelen voltam a szemébe nézni... képtelen voltam tükörbe nézni. Taxival mentem el a kocsimért, végigbőgtem az utat... olyan érzés volt, mintha temettem volna valakit, aki nem olyan régen még én voltam. Nem is ez borzaszt el igazán... ez a rémisztő az egészben. Tíz perccel korábban még széjjel akarta feszíteni a szívemet a lelkiismeret-furdalás. Most? Nem érzek már belőle semmit. Te már nem egy szimpla napló vagy... hanem egyenesen a cinkosom! Történjen bármi is... a férjem ezt nem tudhatja meg soha!