Csak az igazat (tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán)

ELŐSZÓ Egy-egy nagy művész születésének centenáriuma mindig kínálkozó alkalom arra, hogy a szellemi élet számot vessen az alkotó életművével és önmagával. Alkalom arra, hogy fölmérje, miként állja az életmű az újabb idő próbáit, mely értékeivel szólítja meg, hívja párbeszédre a mai olvasót. Megszólítja-e egyáltalán? Él-e az életmű? Vagy olyan klasszikus érték, amelyik Csipkerózsika-álmát alussza, ébresztőkre, megszólítókra vár? De nemcsak mi mérlegeljük az életművet, az életmű is megmér bennünket. Magunkról is vallunk, magunkat is minősítjük, amikor számot adunk szembesülésünk eredményeiről. Illyés Gyula születésének centenáriuma a magyar szellemi élet válságos pillanatában köszöntött ránk. A hosszan elhúzódó rendszerváltásban az irodalmat az érdeklődés perifériájára szorította a hangos politizálás. Illyés Gyula életművének klasszikus értékét bizonyítja az, hogy a születésének centenáriumán a szellemi élet mostoha körülményei ellenére is sokféle kihívást adott, irodalmunk különféle ízlésű alkotóit szólította meg, ösztönözte értelmező vallomásra. A magyar irodalom minden időben a nemzeti önismeret legfontosabb és leggazdagabb birodalma volt, íróink századokon keresztül vállalták a nemzet ügyeinek szellemi képviseletét, a nemzettudat ápolását, a nemzeti felelősségérzés ébrentartását. Illyés Gyula a magyarság ügyeivel eltökélt internacionalistaként foglalkozott, mert meggyőződése volt az, hogy aki rossz hazafi, az más nemzeteknek is kárt okoz, nemcsak saját nemzetét károsítja meg, hanem becsap, megtéveszt más nemzeteket is. Vissza TARTALOM Görömbei András: Előszó 5 Sütő András: Szellemi erődítményünk magos Illyés vára (Részlet egy emlékiratból) 9 Csoóri Sándor: Az első kör (Emlékezés Illyés Gyulára) 15 Reggeli meditáció Tamás Attila: Illyés Gyula művészetszemléletéről 31 Tverdota György: Illyés Gyula irodalomszemlélete a harmincas években 40 Lengyel András: A "korszerűtlen" Illyés 53 Angyalosi Gergely: Meghasonlás és önazonosság (Az Avar-ciklusról) 64 Takács Miklós: A transzcendencia-immanencia oppozíció felbomlása a Rend a romokban című kötet Meditáció-ciklusában 70 Alföldy Jenő: A bátrabb igazság (Illyés Gyula: Hullaevők) 82 Puszták népe N. Horváth Béla: Esszé és vallomás (Illyés Gyula: Magyarok) 93 Szabó A. Ferenc: A Cholera Hungarica természetrajzához (Illyés Gyula megíratlan könyvének története) 100 Babus Antal: Illyés Gyula és Fülep Lajos az egyke ellen (A Pusztulás) 115 Poszler György: Pusztai "Naphimnusz"? (Dózsa György Rácegresen?) 124 Dobos István: Az idegenség retorikája (A Puszták népe újraolvasása) 139 Tüskés Tibor: Az újraolvasott Puszták népe 150 Bodnár György: Az epika poétikai lehetősége Illyés Gyula prózai műveiben 162 A költő felel Pomogáts Béla: A nemzet költője (Ilyés Gyula születésének századik évfordulóján) 171 Görömbei András Illyés költészete és a nemzeti önismeret 180 Jánosi Zoltán: "Fegyvert szereztem: bűv-igéket" (Folklóráthallások Illyés Gyula költészetében) 207 Bertha Zoltán: Egzisztencia és transzcendencia (Ilyés Gyula költői világlátásának néhány vonásáról) 234 Tőzsér Árpád: A száműzött (Illyés Gyula 100. születésnapjára) 259 Németh G. Béla: Egy mondat a zsarnokságról 263 Domokos Mátyás: "Öreg szivek" költője: Illyés Gyula 269 Hajszálgyökerek Szegedy-Maszák Mihály: Illyés és a francia irodalom 281 Monostori Imre: "Hű európai" és "hív magyar" (Bekezdések Illyés Gyula patriotizmusáról) 299 Vekerdi László: "Semmi sem oly közös, mint jövőnk" 307 Szirák Péter: Kései intelem, posztumusz végrendelet (Illyés Gyula: Szellem és erőszak) 317 Márkus Béla: "Szépkorom után, halálom előtt" (A Kháron ladikján személyességének kérdései) 326 Szathmári István: Illyés Gyula írásai az anyanyelvről (1930-1982) 339 Péter László: A nyelvápoló 346 Vasy Géza: A műfajteremtő, műfajokat újjáteremtő Illyés 353 Papp Endre: Hiányzó fejezet (Illyés Gyula: Nem menekülsz) 365 Duba Gyula: Illyés. (Születésének 100. évfordulójára) 373 Mórocz Zsolt: Lépések Illyés felé (Az önteremtés alkalmai) 381 Nagy Gáspár: Ezredforduló sorok Illyés Gyula epitáfiumához 399 A tanulmányok eredeti megjelenési helye 401