Család, gyermek, családpolitika, társadalom jövője Magyarországon és Európában

ELŐSZÓ A család, mint intézmény, mindig változott és változik - a társadalom, gazdaság, vallás, kultúra és a politika, időben és térben változó kontextusában. Az utóbbi évtizedek társadalmi-gazdasági folyamatai - a jóléti állam kialakulása, a foglalkozási struktúra változásai és nem utolsó sorban a társadalmi mobilitás - nyomán mindinkább felgyorsuló változásnak lehetünk tanúi. Mint például a válások, a különélések, a házasságon kívül született gyermekek számának növekedése. De szólhatunk a szülő-gyermek viszony átalakulásáról, és mindezek demográfiai következményeinek összefüggéseiről is. Az együttélési minták és családformák változásai nyomán tapasztalhatjuk, hogy a család fogalma újraértékelődik, és változnak a funkciójáról vallott nézetek is. Hasonló folyamatok indultak el a magyar társadalomban is, átalakulnak a családdal, a gyermekvállalással kapcsolatos értékek, attitűdök. Nem véletlen tehát, hogy a családfejlődés XX. századi változásainak tanulmányozása nemcsak Nyugat-Európában, de az utóbbi években nálunk is a társadalomtörténeti, történeti-szociológiai kutatások középpontjába került. Mindezek mellett nem veszítette érvényét az a tény, hogy jövőnk záloga a család és a gyermek. A család által képviselt szellemi, etikai, vallási, szociális értékek az egyén jól-létének, lelki egészségének és a társadalom fejlődésének alapját jelentik.