Családorvoslás

FÜLSZÖVEG Miről is szól ez a könyv? Szól harmincöt éves családorvosi, húsz éves oktatói és kutatói munka letisztult tapasztalatáról, a családorvoslás tudományának legfrissebb eredményeiről, ismeretanyagáról - a magyar orvosi irodalomban elsőként. Kiknek ajánlom ezt a könyvet? Azoknak az orvostanhallgatóknak, akik elhatározták, hogy a családorvoslást választják hivatásul. A családorvosi rezidenseknek, mert az e pályára készülőknek ez a kötet alapműként szolgál, hiszen számtalan nélkülözhetetlen információhoz jutnak arról a munkáról, melyre készülnek. Azoknak az orvostanhallgatóknak, akik már eldöntötték, hogy nem a családorvoslást választják hivatásul, mert e könyvből megismerhetik a családorvosok munkáját. Azon jövőbeni kollegákét, akikkel a különböző klinikai szakmák képviselőiként betegeiken keresztül napi kapcsolatban lesznek. Valamennyi gyakorló család- és háziorvosnak, mert e könyvben valamennyiünk számára sok új és hasznos információ található (példaként néhány cím: A családgondozás gyakorlati kivitelezése. Az orvos-beteg találkozás problémás szituációi, A családorvos és betege halála). Lehetőségünk nyílik újragondolni, nyugtázni, illetve reformálni azt a családorvosi munkát, melyet a napi gyakorlatban végzünk. A nyugdíjas családorvos kollegáknak, mert mindig jó érzés a szeretett és művelt hivatás legújabb eredményeiről, napi gyakorlatáról olvasni. Valamennyi klinikai szakmában dolgozó kollegának, mert e könyvből képet kaphatnak arról a munkáról, melyet a családorvosok végeznek az alapellátásban, és ezen ismeretek birtokában hatékonyabb együttműködésre, párbeszédre nyílhat lehetőség betegeink érdekében. Vissza TARTALOM Bevezetés 11 1 Családorvoslás: specialitás - szakma - művészet 13 1.1 Hagyományéseredettörténet 13 1.2 Körzeti orvos - általános orvos - háziorvos - családorvos 15 1.3 A családorvoslás meghatározása 17 1.4 Családorvoslás: klinikai szakág 19 1.5 Családorvoslás: a gyógyítás művészete 20 2 A családorvos és munkája 23 2.1 A családorvos munkáját meghatározó tényezők 23 2.1.1 Előképzettség, motiváltság, felkészítés 23 2.1.2 Személyiség és műveltség 26 2.1.3 A szakma presztízse 27 2.1.4 A beteg és a család hatása 27 2.1.5 A közösség és a környezet hatása 28 2.2 A családorvos és a beteg kapcsolata 30 2.2.1 Folyamatosság 30 2.2.2 Komplex ellátás 32 2.2.3 Felelősségvállalás 32 2.2.4 Problémaorientáltság 34 2.2.5 Személyesség 38 2.2.6 Integratív tevékenység 39 2.2.7 Sajátos interperszonális kapcsolat 39 3 Családgondozás 41 3.1 A család 43 3.1.1 Az ideális család 46 3.1.2 Az adott körülmények között optimálisan működő család 47 3.1.3 Az elfogadhatóan működő család 48 3.1.4 A nem megfelelően funkcionáló család 49 3.1.5 Súlyos funkciózavarral küzdő, működésképtelenné váló család 50 3.2 A család életciklusa 50 3.21 Két család között a fiatal felnőtt gyermek ,,leválása." A párkeresés időszaka 58 3.2.1.1 Intimitás és szerelem 58 3.2.1.2 Szexualitás 59 3.2.1.3 A szakmai életút meghatározása: a pályaválasztástól a nyugdíjig 60 3.2.1.4 Egészségi állapot 62 3.2.2 Házasságkötés, az ifjú házasok 62 3.2.2.1 Megelégedettség és harmónia a házasságban 63 3.2.2.2 A házasság és a szexualitás 64 3.2.2.3 Családtervezés, terhesség 64 3.2.3 Gyermeket nevelő család 66 3.2.3.1 A gyermek születése 67 3.2.3.2 Gyermekgondozás - gyermeknevelés 67 3.2.3.3 Serdülő gyermeket nevelő család 68 3.2.3.4 A szárnyra bocsátás 70 3.2.4 Az ,,üres fészek" 71 3.2.4.1 Alkalmazkodás az öregedéssel járó pszichoszociális változásokhoz 71 3.2.4.2 Alkalmazkodás az öregedéssel járó fizikaiállapot-változáshoz és a betegségekhez 73 3.3 A család életciklusát befolyásoló speciális szituációk 74 3.3.1 Válás 74 3.3.2 Az új házasság 76 3.3.3 Súlyos betegségek, halál 77 3.4 A családgondozási tevékenység helye a családorvos munkájában 78 3.5 A családgondozás gyakorlati kivitelezése 84 4 A családorvos betegellátási munkájának gyakorlati kérdései 89 4.1 Az alapellátást végző munkacsoport 90 4.1.1 A munkacsoport vezetője: a családorvos 91 4.1.2 A nővér 93 4.1.3 Az asszisztensnő 95 4.1.4 A védőnő 96 4.1.5 Az alapellátást végző munkacsoport tevékenységének perspektívái 97 4.2 Járóbeteg-ellátás a családorvosi praxisban 97 4.2.1 A folyamatos ellátás biztosítása 98 4.2.2 A járóbeteg-ellátás szervezettsége és munkamódszere 99 4.2.3 A járóbeteg-ellátás féladatai 103 4.2.3.1 Az akut esetek ellátási feladatai 103 4.2.3.2 Ismételt ellátás akut betegség után 103 4.2.3.3 A krónikus betegségben szenvedők ellátása 104 4.3 A betegek ellátása otthonukban 104 43.1 Első, akut ellátás, sürgősség 105 4.3.2 A folyamatos házi betegellátás elvei 108 4.3.2.1 Az orvos-beteg kapcsolat a házi betegellátásban 109 4.3.2.2 A beteg otthona mint klinikai környezet 110 4.3.2.3 A család szerepe a házi betegellátásban 111 4.3.3 A folyamatos házi betegellátás gyakorlata 112 4.3.3.1 Az otthoni betegellátás okai 112 43.3.2 Az otthoni betegellátás megvalósítása 113 4.3.3.3 A beteg funkcionális állapotának ellenőrzése 114 4.3.3.4 A gondozás és megelőzés a házi betegellátásban 117 4.3.4 A házi betegellátás perspektívái 119 5 A családorvosi praxisba kerülés módjai. A családorvos speciális feladatai 121 A családorvosi praxisba kerülés módjai: pályakezdés, pályamódosítás, praxis váltás 121 5.2 A praxisépítés feladatai 123 5.2.1 Az új praxis ,,egészségügyi oldalának" megismerése 124 5.2.2 Az új praxis ,,betegoldalának" megismerése 126 5.2.3 Az új praxisban adódó problémák 128 5.3 Helyettesítés 128 5.3.1 Hosszabb helyettesítés más praxisban 129 5.3.2 Rövid ideig tartó helyettesítés 129 5.4 Ügyeleti szolgálat 131 5.5 Konzultáció és szakellátás 134 5.6 A kórházi ellátás és a családorvosi munka 143 5.6.1 A családorvos által kezdeményezett intézeti elhelyezés 143 5.6.2 A beutaló 145 5.6.3 A beteg útja a kórházba 146 5.6.4 A családorvos kapcsolata a kórházzal és az intézetben fekvő beteggel 147 5.6.5 A kórházi kezelés utóélete 149 6 A problémaorientált családorvosi munka 151 6.1 Nem pontosan meghatározható betegségi állapotok 154 6.2 A diagnózis 156 6.2.1 A betegség és a diagnózis 157 6.2.2 A beteg és a diagnózis 158 6.2.3 A problémamegoldás folyamata 161 6.2.4 A diagnosztikus hipotézis felállítása 163 6.2.5 A problémamegoldás hibalehetőségei 165 7 Az orvos-beteg kapcsolat 167 7.1 Az orvos-beteg találkozás tartalmi és formai sajátságai 168 7.1.1 A rendelőben zajló orvos-beteg találkozás 169 7.1.2 Beteglátogatás, otthoni ellenőrzés 174 7.2 Az orvos-beteg kapcsolat: verbális és nem verbális kommunikáció 175 7.2.1 A verbális kommunikáció 177 7.2.2 A nem verbális kommunikáció 179 7.2.2.1 A mozgás és a testbeszéd 180 7.2.2.2 Környezet, térbeli elhelyezkedés 187 7.2.2.3 A hallgatás művészete 187 7.3 Az interjúkészítés technikája és módszerei 188 7.3.1 A hatékony interjútechnika 188 7.3.2 Az interjúkészítés célja és módszerei 189 7.3.3 Az interjúkészítés hibái 190 7.4 Az interjúkészítés fázisai 192 7.5 Az orvos-beteg találkozás problémás szituációi 195 7.5.1 A ,,nehéz" beteg 195 7.5.2 A védekező beteg 196 7.5.3 A félelemmel teli, szorongó beteg 196 7.54 A haragos beteg 197 7.5.5 A manipuláló vagy követelőző beteg 198 7.5.6 A problémás beteg és a helyes orvosi magatartás 198 8 A családorvoslás és a családorvos etikája 201 8.1 Az orvos-beteg-család viszony 203 8.1.1 Az orvos és a beteg felelőssége 203 8.1.2 A gyógyítás etikája 205 8.1.3 Az élet védelme 208 8.1.4 A halál 209 8.2 A betegtájékoztatás 210 8.3 Az orvosi titoktartás 210 8.4 Az orvosi hálapénz 211 85 Családorvosi munka: erkölcs és etika 212 8.6 Az orvos és munkatársai 214 8.7 Az orvos-partnerorvos-szakorvos kapcsolat etikája 215 8.8 A kutatás etikája 217 9 Az akut betegségek általános ellátási stratégiája 219 9.1 Az akut problémák megközelítése és feltárása 221 9.2 Az orvos-beteg konfliktus megelőzése és levezetése 223 9.2.1 Az agresszív beteg 224 Az igények, az elvárások és a lehetőségek összehangolása az akutbetegellátás során 227 9.4 Tájékoztatás, egészségnevelés, prevenció az akut betegségek ellátása során 229 9.5 Az akut betegségek gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelése 231 9.6 Az akut betegség követése, a gyógyulás ellenőrzése 231 10 A krónikus betegségek általános ellátási stratégiája 233 10.1 A gondozás mint munkamódszer 234 10.1.1 A családorvos: a krónikus nem fertőző betegségek gondozásának felelőse és irányítója 235 10.1.2 A gondozás jellemzői 238 10.1.3 Felkutatás, szűrés 240 10.1.4 A diagnózis felállítása 252 10.1.5 A szűrővizsgálat szervezése és lebonyolítása 254 10.1.6 A gondozottak nyilvántartása 257 10.1.7 Aktív megfigyelés - komplex gondozás 259 10.1.8 A gondozás eredményességének, hatékonyságának mérése 262 10.2 Speciális gondozási feladatok 264 10.2.1 A szomatikus gondozás célkitűzései 265 10.2.2 Komplex pszichés gondozás 265 10.2.3 Az orvos-beteg együttműködés a gondozás során 270 10.3 A szív- és érrendszeri betegségben szenvedők gondozása 276 10.3.1 A hipertóniás betegek gondozása 277 10.3.1.1 A hipertónia diagnózisa 278 10.3.1.2 A hipertóniások kivizsgálása 283 10.3.2 A hipertónia nem gyógyszeres kezelése 286 10.3.3 A hipertónia gyógyszeres kezelése 287 10.3.4 A hipertóniások gondozásának stratégiája 293 10.3.5 Problémák a hipertóniások gondozása során 298 A hipertóniások gondozásának hatékonysága és a végzett munka minőségének értékelése 301 10.4 A szívbetegek gondozása 303 10.4.1 A billentyűapparátus betegségeinek gondozása 306 10.4.2 Ischaemiás szívbetegség 308 10.4.2.1 Angina pectoris 308 10.4.2.2 Szívizominfarktus, posztinfarktusos állapot 310 10.4 3 Keringési elégtelenség 322 10.4.4 Pitvarfibrilláció 327 10.5 Cukorbeteg-gondozás 329 10.5.1 Felkutatás és diagnózis 330 10.5.2 Terápiás célkitűzések 332 10.5.3 A cukorbetegek pszichés vezetése 334 10.5.4 A II. típusú cukorbetegségben szenvedők 335 10.5.5 A cukorbetegség szövődményes eseteinek gondozása 336 10.5.6 A cukorbetegség szövődményeinek megelőzése 339 10.5.7 Hibák a cukorbetegek gondozásában 341 10.58 Inzulinkezelés 344 10.5.9 Együttműködés a specialistákkal 347 10.5.10 A cukorbetegek kórházi ellátása 348 10.6 Az időskorúak családorvosi ellátása 349 10.6.1 Az idősek családorvosi gondozásának indokai és feladatai 351 10.6.2 Idősgondozás: társadalmi kihívás 352 10.6.3 Az öregedéssel járó fiziológiai és mentális változások 352 10.6.4 Speciális prevenció- és gondozási forma: az időskorúak családorvosi ellátása 353 10.6.4.1 Korai diagnózis 354 10.6.4.2 Megkésett diagnózis 354 10.6.4.3 Nem típusos betegségmegjelenés 355 10.6.4.4 A diagnosztikai munka specifikumai az idős betegek esetében 356 10.6.4.5 Az időskorúak gyógyszeres kezelésének speciális problémái 357 10.6.5 Különös figyelmet igénylő tünetek, állapotok, funkcióváltozások és betegségek idős korban 358 11 A krónikus betegségek megelőzése és az egészség megóvása 365 11.1 Betegségkockázatot jelentő állapotok 365 11.2 Primer prevenciós tevékenység 369 11.3 Kordependens rizikószűrés és intervenció 371 11.3.1 Csecsemő- és gyermekkor 371 11.3.2 Serdülőkor 373 11.3.3 Felnőttkor 374 11.3.4 Időskor 377 12 A családorvos és betege halála 379 121 A halál - és a családorvos mint szakember 380 12.2 A halál - és a családorvos mint ember 384 123 Az egyén, a család és a halál 387 124 A halál beálltának megállapítása 396 124.1 A halottkémlés 397 124.2 Hatósági eljárás kezdeményezése 399 124.3 Kórboncolás kezdeményezése 400 13 A családorvos és a családorvoslás lélektana 403 14 Képzés, továbbképzés, önképzés 415 14.1 Hogyan lehet követni az orvostudomány fejlődését? 415 14.2 Az orvosi szakirodalom olvasása 417 14.2.1 Mit olvassunk? 418 14.2.2 Az elolvasandó cikk kiválasztása 419 14.2.3 Hogyan olvassunk orvosi folyóiratot? 419 15 A családorvos kutatási lehetőségei és módszerei 429 15.1 A családorvos kutató tevékenységének jellemzői 432 15.2 A családorvosi kutatás gyakorlati kivitelezése 433 16 A családorvos praxisa 437 16.1 A városi és vidéki praxisban dolgozó családorvosok munkája 437 16.2 Praktizálás, praxisszervezeti formák 439 17 A családorvoslás jövője 445 Irodalomjegyzék 447